Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)
Regeszták
felesége, Margit végrendelete ügyében keresték meg a tanácsot. Mindkét fél meghallgatása után az alábbiítéletet hozták: Prantnerék beadott irataikban nem tagadják, hogy az érintett szőlők és javak harmadik kézbe jutottak és azokat az országos jogszokás szerinti 12 éven belül, de a továbbiak során sem támadták meg, s hogy nagynénjük azokat nem apjától, Prantner Gotthárdtól, hanem elhalt testvéreitől örökölte és mostohaapjától, az akkori ruszti bírótól, Mágerler Pétertől vette át. A kért szőlők egy része (15)21-ben esett rá és a testvérek apjának, Kristófnak testvérével, Prantner Gotthárddal kötött szerződés szerint (15)23-ban került hozzá. A Prantnerék részéről benyújtott Rusztról való igazolás azt bizonyítja, Prantner Gotthard ezeket a szőlőket, legközelebbi örökösként Gratzer Györgytől örökölte. így Prunnerné helyesen végrendelkezett, a végrendelet valamennyi pontja és cikkelye maradjon hatályban. 105- (I. 145-148.) Döntés Feuertag János cipészmester, valamint mostoha- és édes gyermekei örökösödési ügyéhen. Feuertag János soproni polgár egyrészről, mostohagyermekei János és Dávid, továbbá édesgyermekei Ágnes és Julianna, akik néhai feleségétől Margittól - korábban Fülöp Péter polgár házastársától - származtak és a gyermekek gyámja, Frank Rupprecht polgár másrészről megjelentek a tanács előtt, mivel Feuertag kérte, hogy hozománya, móringja és minden közösen szerzett jószág választassák le a testvérek örökségétől. A következő döntés született: Feuertag birtokolja élete végéig a Szent György utcai ház egynegyed részét a Steinhaufen-dűlőben lévő 1/16 szőlővel együtt, amelyeket felesége a város jogszokása szerint móringolt, halála után pedig jusson ez a móring felesége legközelebbi örököseinek. Emellett bírja és használja a Spern Steiner-dülőben fekvő 1/8 szőlőt és az Irnfried-dűlőbeli 1/16 szőlőt, amelyek közösen szerzett javak. A városi jogszokás szerint a két szőlő felével szabadon rendelkezhet, a másik fele pedig halála után boldogult feleségének legközelebbi örököseire jut. Noha az ellenfél előhozta, hogy Margit a Spern Steiner-dűlőben lévő szőlőt korábban első férjétől, Fülöp Pétertől származott két gyermekének szánta, mivel azonban Feuertag elődje 60 font 4 solidus tartozásának megfizetésébe besegített és a Steinhaufen-dűlőben lévő 1/16 szőlőért, móringja fejében 10 font dénárt fizetett, ezért a fentebb írtakat méltányosnak tartják. Az említett házban lakhat az idősebb gyerekek egyikének nagykorúságáig, köteles azonban a szokásos polgári terheket, közmunkát, őrködést és kapuőrséget viselni és a házat jókarban tartani. Ha a gyermekek közül az egyik, a testvérek beleegyezésével a házat birtokba szándékozik venni és Feuertagnak ottlakásában nem akar kedvezni, Feuertágnak legyen lehetősége az elöljáróság végzése szerint a negyedrész haszonélvezetének lerendezésére a testvérek beleegyezésével és örökségük megrövidítése nélkül. Az ingó jószág fele Feuertagot illeti, mivel az a városi jogszokás szerint boldogult feleségére szállt. Ebből a leltározott és létező jószágból minden ismert és bizonyítható pénzbeli adósságot meg kell fizetni. Feuertag ingóságai, amennyire a feleségével közösen legutóbb csinált adósságokra elegendőek, felbecsülendők, s ennek megfelelően kell azokat megfizetni. Ami az adósságok után a felbecsült ingóságokból fennmarad, két egyenlő részre osztandó, az egyik rész Feuertagé, a másik részt a négy gyermek kapja meg. A két fitestvér kapja meg a ház és a Dudlesban lévő szőlő felét. A ház harmadik és negyedik negyedrészeiben, a fél 1/16 szőlőben a Dudlesben, a fél szőlőben a Spern Steinerben, a fél 1/16 szőlőben az Irnfriedben és az adósság kiegyenlítése után visszamaradt ingó javak felében, mint anyai hagyatékban minden gyermek egyformán örököljön.
