Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

utcában addig az ideig, amíg all font 7 solidus 25 dénárt gyermekeinek át nem adja. 1544. június 6.

16 78.(1. 117.) A fekete Zeinernek mondott Zeiner István soproni polgár özvegye, Walburga móringja. Zeiner István második feleségének, Walburgának, utóbb Pauer Ambrus özvegyének életre szóló haszonélvezetre a Habnicht dűlőben egy szőlőt móringolt, amely Walburga halála után a Zeiner első feleségétől, Katalintól származó gyermekekre, Gáspárra, Erzsébetre és Marusra száll. A szőlőt a tanács a gyermekeknek ítélte, s mivel az már csaknem kipusztult, az újratelepítéssel és művelésével unokatestvérüket, Prunner Mihály soproni polgárt bízta meg, akitől a gyermekek nagykorúságuk elértével követeljék vissza a szőlőt. Lapszéli jegyzet: A szőlő a Habnicht dűlőben móring volt ugyan, mégis mivel Zeiner István Walburga hozományában kárt tett, a szőlő írásos és hitelt érdemlő egyezséggel örökségként maradt reá. Ennek következtében az Walburga örököseit illeti. - Kelt 1547. február 25-én. 1544. március 31. 79- (I. 117-118.) ÖpßkhäJs'Mihály barkai lakos hagyatéka. A Sopronnyékről való Öpflkhäß György kérésére a tanács maga elé rendelte Weiß Ambrust Harkáról, elhalt sógora, az ugyancsak harkai Öpflkhäß Mihály gyermekeinek, Jánosnak és Erzsébetnek, valamint nővérének Walburgának gyámját. Bár a gyermekek Öpflkhäß György és testvére, Tamás jobb megélhetésének érdekében a hagyatéki leltár és a kapcsolt iratok értelmében kedveznének, mégis felbecsülték az említett házastársak hátrahagyott vagyonát és javait. A pénzösszeget, 58 font 1 solidus 14 dénárt Weiß néhai Paltram András, akkori polgármester kezéhez lefizette. Emlékezet szerint Weiß az összeget lefizette, de abból 30 font dénárt Schreiner András kapott kamatokra az adóslevél alapján, a maradvány pedig Paltram özvegyénél maradt. A polgármesterségben utód Klebelsperger Kristóf feladatává tették, hogy a maradványt az adóslevéllel együtt háromszor 14 napon belül fizesse be a városházára. Itt a gyerekek szükség esetén kedvező döntésben részesülnek.'" 1544. április 4. 80. (I. 118-119.) A Stainer Lipót és Ölpeck Vid vitája egy kert tulajdonáról. Stainer Lipót városbíró, mint panaszos és Ölpeck Vid bécsi polgár képviseletében Murr Kristóf soproni polgár vitája amiatt, hogy Ölpeck megvételre átadta Murrnak az árok túloldalán, Stainer majorja mögött lévő kertet, amely régebben utóbbié volt és Wagner István részéről került eladásra, s amelyet Stainer, majorjához történő csatolása végett ismét kér. Sopron város határozata: Wagner István eladni kényszerült az említett kertet a háza mellől, amely most Stainer Lipót majorja, s a házat emiatt, a kert jogosultsága nélkül, olcsóbban értékesítette, ez pedig már negyedik kéz tulajdona lett. Az elmúlt tizennégy évben egyik tulajdonos sem emelt panaszt a kertet illetően. A jogszerűen a házhoz tartozó kert és a külön eladott kert között mély árok húzódik, ezért különállónak lehet tekinteni, emellett Ölpeck éveken át zavartalanul birtokolta, elegendő biztosítéka volt és a szavatosságot is magára vállalta. így Ölpeck és azt követően Murr feleségével és örökö-