Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

csekély, az asztalosmester a fent meghatározott örökrészen felül adja Jakabnak és Radigundnak még a Felberbrunn-dűlőben a Sailer Mihály és a Pócsi utcában lakó Schantl szőlei között fekvő szőlőskertet, ahogy azt korábban birtokolta, használta és élvezte. Mivel ezt a szőlőt Sol Kristóf alapítványának 5 font dénárért elzálogosította, tegye ismét szabaddá és a szüret után adja át az örökösöknek. Ezzel legyenek a felek örök időkre elégedettek, az ügyben ne történjék egyik részről sem igény, sem követelés. 1542. július 10. 65- (I. 103.) Scheiber Pál örökségét követeli Stromair Mátétól. Scheiber Pál és Stromair Máté fazekas soproni polgárok megjelentek Sopron város tanácsa előtt. Scheiber felesége Brigitta helyett közölte, hogy annak testvére, Stromair felesége Borbála néhány esztendeje elhagyta férjét, s azóta nem tudni, él-e, hal-e. Mivel sem személyesen, sem írásban nem jelentkezett, feltételezhető, hogy meghalt. Stromair a Halász utcában birtokol egy házat, amely Borbálától származott, s így Brigitta lenne a legközelebbi örökös. Schreiber kéri a ház átengedését. Stromair nem tagadta, hogy a kérdéses ház feleségétől származik, de a fele hozományként az övé, a ház másik fele ügyében készségesen egyezkedik Scheiberrel. Ha azonban Borbála még élne, s a fenti ügy miatt őt a jövőben megilletné, védjék meg őt Scheiber, illetve örökösei. Az urak határozata: A felek előzetes tudtával és a ház értékének felbecsülésével, továb­bá azzal, hogy Stromair a házat tataroztatta és fenntartja, hagyatéka maradjon hatályban, s adjon Scheibernek követelésének kielégítésére, amelyeket sógornője nevében tett 6 font dénárt. Ezt követően maradjon a ház szabadon Stromairé. Scheiber, vagy örökösei pedig kötelesek Stromairt ezentúl ebben az ügyben megoltalmazni. 1542. augusztus 14. 66. (I. 104-105.) Feljegyzés a Tröppl Dömötört unokafivére, Tröppl Máté részéről megillető örökrészről. Tröppl Mihály hátrahagyott fiának, Dömötörnek unokafivére, néhai Tröppl Máté örök­ségéből a végrendelet szerint az özvegy, Erzsébet a következőket adta: Tíz magyar forintot, forintját 10 solidus dénárral számolva olyképpen, ha halála miatt a hagyatékot átvenni nem tudná, azt Sopron városa vegye magához és a végrendelet értelmében ossza szét a szegények között. Tröppl Dömötör Tröppl Lőrinccel, Raidl Lénárddal, Zaykla Péterrel és Tröppl Istvánnal együtt a végrendelet szerint azonos örökséghez jutott, s egyformán osztozkodik a következőkben: 2 ezüst serleg 28 1/2 lat súllyal, latját 4 solidus dénárral számolva a nyert összeg 14 font 2 solidus dénárt tesz ki. Öt részre osztva, Demeternek jut 2 font 6 solidus 24 dénár. A Frettner-, Steiger-, Neuberg-dűlőben lévő szőlőknek és a Hutpühel-dűlőben található szántóknak a nevezett öt személyre eső részét 100 font dénárra becsülték fel, ebből Dömötörre 20 font dénár esik. Az eladott fél majorért bevett 15 font dénárból Dömötör 3 font dénárt kap. Tröppl Dömötörnek tehát jár a megbecsült serlegek, szőlők, szántók és a major áraiból összesen 25 font 6 solidus 24 dénár. Ehhez véve a 10 magyar forintot, a járandóság összesen 38 font 2 solidus 24 dénár. Tröpplné az elhalt fiú miatt kiadott, valamint a város kamarásának fizetett összesen 29 font dénárt, a maradék így 9 font 2 solidus 24 dénár. Az összeg kifizetését azonban kivonatok felmutatásával ellenezte. Mivel a kifizetés miatt panaszkodott, a döntés úgy szólt, ne legyen megterhelve a pénz­hátralék bekövetelésével, ez csak halála után, hátrahagyott javaiból válik esedékessé.

Next

/
Thumbnails
Contents