Tirnitz József - Szakás Anita: Sopron város tanácsa bírósági jegyzőkönyveinek regesztái I. 1533-1554 (Sopron, 1996)

Regeszták

1539. május 2. 36. (I. 32.) Kiegyezés Reinisch Bálint és a Gießenhol való PöppelPál, valamint Wolfel Péter özvegye között örökrészük ügyében. A tanács határozatot hozott Reinisch Bálint és Pöppel Pál, akik feleségeik, Erzsébet és Ilona nevében jöttek, akik néhai Wolfel Péter soproni polgár leányai, valamint Wolfel Péter özvegye, Zsófia között a sógora hátrahagyott vagyonát illetően fennálló nézeteltérésben, amelyet az anyós, Zsófia bír és birtokol. Nevezett Dorottya boldogult férjének egész vagyonát a városi jogszokás szerint élete tartamára bírja és annak haszonélvezője. Hogy pedig elejét vegyék a későbbi viszálykodásoknak és nézeteltéréseknek, fizessen az említett Zsófia a panaszosoknak az Újteleki utcában lévő fél házért és a fél szőlőért a Dudles-dűlőben, amelyekben a panaszosok feleségeinek örökrészük van, Margit napjáig (július 13.) 14 font dénárt. Az ingó vagyon a városi jogszokás szerint az özvegyet illeti, de ebből kell minden ismert és bizonyított adósságot megfizetnie. 1539. szeptember 22. 37. (I. 6O-6I.) Preiß Tamás és Wirtb Mihály vitás ügye a Hátsókapu melletti ház miatt. Preiß Tamás belső tanácsos megjelent Sopron város tanácsa előtt, s közölte, hogy néhány évvel ezelőtt a Hátsókapu közelében, Frank Rupprecht háza mellett álló épület felét anyósától, Kolb Gáspár özvegyétől Mártától, aki jelenleg Wirth Mihály hitvese, néhány tanácstag jelenlétében 50 magyar forintért megvásárolta. A ház másik felét házassági szerződésben foglalt különleges feltétellel neki hagyományozták. Kéri, utasítsa a tanács anyósát, hogy a fenti összeget fizesse vissza. Wirth Mihály, felesége nevében tiltakozott. A tanács kötelezte Márta asszonyt, hogy a pénzt alkalmas időben adja vissza, tekintet nélkül férje ellentmondására. 1540. január 26. 38. (I. 6I-62.) Tanúkihallgatás a Fertőmeggyesről való Pinter András végrendelete ügyéhen. Az első tanú Mair György Fertőmeggyesről vallotta: 1539. július 4-ét (Ulrici) három héttel megelőzően (június 12.) Pinter András feleségének felkérésére elment hozzá, hogy Pinter végakaratáról tudomást szerezzen. Pinter úgy rendelkezett, hogy a jó borából 6 akót (Eimer) a meggyesi templom kapjon, a fennmaradó rész pedig hiány nélkül szálljon a feleségére. A fitestvérére és rokonságára történt emlékeztetésre az volt a válasza, hogy testvérének, Györgynek 6 font dénárt kölcsönzött, s amikor azt visszakövetelte, testvére a kölcsönből 1 fontot letagadott és csupán 5 font adósságot ismert el. Testvére feleségével emiatt viszályba keveredett, s ezt követően lebetegedett. Tudja, hogy sógornője okozta betegségét, amelybe bele is hal majd. Sógornője őt egy lányhoz rendelte, ahol megitatott vele egy korty vizet. Betegsége rokonságától származik, ezért nem hagy rájuk semmit. A második tanú, Schneider Simon és a harmadik, Schneeberger Farkas, akik ugyancsak meggyesiek, az első tanú vallomásával megegyezően nyilatkoztak.''