Dominkovits Péter: XVI. századi magyar nyelvű iratok Sopron vármegye levéltárából (Sopron, 1996)

BEVEZETÉS

tások sem kerültek jelölésre.) Mindezek ellenére remélhető, hogy az iratanyag a történeti nyelvjáráskutatás érdeklődését is felkelti.

29 A továbbiakban a megjelentetésre került irattípusokról és a közzéadás módjáról szólnék. A publikált iratanyagban egyaránt található közigazgatási és jogszolgáltatási fórum, a megye közgyűlése és törvényszéke által írásba foglalt szöveg (döntően statútumok), miként közhitelű intézmény (csornai premontrei konvent) felvallási jegyzökönyveibe bekötött hivatalos illetve félhivatalosból hivatalossá tett

30 birtokátadásról, zálogolásról, készített felvallás, vagy ellentmondás. A magánjogi írásbeliséget végrendeletek,

31 osztályoslevelek, nyugták képviselik. A közölt anyagban természetesen megtalálhatók a korban elterjedt misszilisek, miként az írásbeliség térhódítását a „pro memoria" magán feljegyzések is illusztrálják.

32 Minthogy a kötet nyelvemlékeket nem tartalmaz, s a gyűjtemény elsődleges célja a magyar nyelvű iratanyag közzéadása volt, azért e munkába nem kerültek be azok, a vármegyei törvényszékek által kiadott ítéletlevelek, amelyekben kisebb-nagyobb terjedelemben magyar nyelvű szövegrészek, döntően tanúkihallgatások, vallomások találhatók. E forrásokat amúgy nem lett volna célszerű tartalmi összefüggésrendszerükből, az adott per latin nyelvű szövegtestéből kiszakítani.

33 E gyakorlattól csak egy esetben történt eltérés, amikor az ítéletlevélben egy korabeli magyar nyelvű tanúkihallgatási jegyzőkönyv átírására került sor (46. sz.). így ez a forrástípust is illusztrálja. Hasonlóképpen nem került közzéadásra Vásárhelyi István Vas Esetlegesen a közölt iratanyag fornmláinak komparatív vizsgálata is izgalmas lenne. v.o.: Papp László: Magyar nyelvű levelek és okiratok formulái a XVI. században. Bp. 1964. (Nyelvtudományt értekezések 44.) 0 Ez utóbbira ld. Marczaltőy György felvallási jegyzökönyve bekötött Baranya, Tolna, Somogy megyei birtokainak tiltásáról szóló levelét. '

1 Valószínű, hogy a lebényi Chapó család levéltár töredékéből származik az a lappangó XVI. századi magyar nyelvű végrendelet, Chepely András felesége, Egcralji (Egcrali) Ágota testamentuma, mely megjelent: Szalay Béla: Otthonunk, Dör. Szemelvények Dör község múltjából, történetéből, a közelmúlt eseményeiből. [Győr], 1994. 25-26.p. (A közölt facsimile nyomán jelezhető: az átírásba több kisebb hiba csúszott, így már a dátumban is van eltérés: Anno 1594. 14 die octobris.) -> ... Sajnos a közzétett forrásanyagból teljességgel hiányzik a XVI. századi magyar nyelvű mezővárosi jegyzőkönyv, amelynek egykori meglétéről, miként a mezővárosi írásbeliségről is képet ad: Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története. Bp. 1887. A munka megírásakor a szerző használta az 1559-ből fennmaradt - akkor már töredékes - közgyűlési és törvénykezési jegyzökönyvet, amelyből részleteket is közöl: 48., 53-75.p. 3 Ilyen ítéletleveleket Id.: SL Svm. lt. Acta Juridica Tom. 1. Fase. 3. No. 64., u.o. Káldy es. It. 2. d. Fase. K. No. 171.

e., u.o. Vizkelety es. 1t. 4. d. fasc. 16. no. 6. Hasonlóképpen nem került közlésre egy ítéletlevél nagy terjedelmű, de így is csak fölöttébb töredékes szövegű tanúkihallgatási jegyzőkönyvi része: u.o. Káldy cs. It. 2. d. Fasc. K. No. 17 Lg.