Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

Herczcli A(nselm) Károly, 1938. március 3-án a „Fekete Mária" című drámájának egy részletét olvasta fel. Sinka István, A haladó szellemű szeghalmi Péter András Gimnázium fedezte fel és juttatta első verseskötetéhez: Himnuszok Kelet-kapujában (Szeghalom. 1934.) — 1938. március 3-án legújabb verseiben a paraszti világ egyszerű dolgait egy egyetemes szépségbe emelte. Erdélyi József, a „Solymosi Eszter vére" című verse által lelt hírhedtté, botrányos költővé ( 1937). — 1939. március 25-én legszebb verseiből adott válogatást. Féja Géza, Viharsarok című szociográfiai könyvét ( 1937) jól ismerte a soproni közönség. — 1939. március 25-én „Irodalom és társadalom" címen tartott szabadelőadást. Kodolányi János, „Földindulás" című nagysikerű drámáját a budapesti Belvárosi Színház 1939. június 4-én Sopronban is bemutatta eredeti szereposztással és eredeti díszletekkel. Emlékezetes sikert aratott. Sértő Kálmán, verseit a legtöbbször Kulcsár Irma szavalta. Asztalos Miklós, 1940. november 23-án Erdély kincseit ismertette vetített képek segítségével, majd jelenetel mutatott be az „Alterego" c. erdélyi tárgyú történelmi vígjátékból. Ortutay Gyula, tudományos munkássága mellett a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak egyik szervezője volt. — 1940. november 23-án „Az erdélyi és csángó népművészet" címen tartott szabadelőadást. Muhoray Elemér, 1938. március 3-án „A szellemkultúra válsága" címen tartott szabadelőadást a Kelet Népe szerzői est jén. Dobossy László, a népi mozgalom képviselőjeként a kassai Kazinczy Irodalmi Társaságban a magyarságot mozgósította a jobboldali veszély, a háború ellen. — 1939. január 19-én a „Kisebbségi embertípusok" címen tartott szabadelőadást. Dudás Kálmán, a vajdasági népi törekvéseket kifejező költő 1942. január 7-én verseiben a falusi életről, a természeti képekről szólt. Asztalos István, a soknemzetiségű Erdély népeinek életéről írt.— 1942. április 12-én felolvasta „A kabát" c. önéletrajzi novella ját. Kemény János, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság elnöke, a kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa. — 1942. április 12-én bemutatkozó beszédet tartott. Kovács Endre, érsekújvári tanár a pécsi „Sorsunk" irodalmi folyóirat állandó munkatársa 1942. december 8-án a „Népiség és urbanitás" című tanulmányát olvasta fel. Tamási Aron, a kisebbségi helyzetben dolgozó magyarság szószólója volt. Bevezette a székely falu népét az irodalomba, s a székely nép szavát, észjárását, csavarosságát és tempósságál avatta irodalommá. Humorral, mókázással mutatta be a szegénysorsú, azonban életrevaló hőseit: Ábel — trilógia (1932-1934), Jégtörő Mátyás (1936), Ragyog egy csillag (1937). Drámai népi játékai: Énekes madár, 1934, Tündöklő Jeromos, 1936. — 1943. március 20-án remek romantikus művészettel megírt novelláját olvasta fel.