Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hegedűs Sándor: A Soproni Irodalmi Kör tevékenysége a két világháború között

A polgári olvasóközönség írói: A két világháború közötti években különösen elvált egymástól az igazi irodalmi érték és a közönségsiker. Farkas Imre., Az Iglói diákok (1909), Összegyűjtött költeményei (1921) és nótáskönyvei voltak ismeretesek. Színművei és operettjei népszerűséget jelentettek, amelyekben nagyrészt a zenét is maga szerezte. — 1927. április 2-án romantikus és érzelmes verseiből adott elő. Zilahy Lajos, az 1922-ben kiadott „Halálos tavasz" c. regényével kedvenc íróvá lett, amely érzelmi válságokkal teljes, érzelgős történetet tartalmaz. A soproni színházban 1924. májusában, majd 1932. novemberében bemutatták a „Süt a nap" című drámáját, amely a falu életére terelte a figyelmet. A háború következményeivel foglalkozó regénye — „A két fogoly" — is ismert volt. — Baló Elemér, az 1928. október 25-i estélyen verseit adta elő, Zilahy Lajos pedig felolvasta a középosztály problémáival foglalkozó „Tábornok" című darabjának harmadik felvonását. Harsányi Zsolt, Pauliny Bélával együtt ő írta Kodály: Háry János c. dalművének szövegét (1926.). Szórakoztató célzatú regényei sok nagy művésszel és történelmi szereplővel ismertelte meg az olvasóközönséget. Színjátékait is ismerték: a Vén gazember, a Noszty-fiu esete... c. darabjai állal. — 1930. január 4-én humoreszkjét olvasta fel. Surányi Miklós, 1933. má jus 6-án szatirikus novellájában egy rigó szemszögéből nézte az életei. Gulácsy Irén (Pálffy Jenőné), önálló kutatásai nyomán történelmet is írt, és abba ágyazta bele azt, amit fantáziája, lírája és megfigyelőképpesége teremteti. — 1933. december 10-én „A kallói kapitány" c. regényének egy részletét olvasta föl, majd 1936. november 14-én „Nagy Lajos király" című regényéből egy drámai részletet. A kései anekdotizmus képviselői: Lörincz György, Móra Ferenc közvetlen baráti köréhez tartozott. — 1992. november 18-án „Emlékezéseim" címmel tartott felolvasást. Móra Ferenc, verseit, elbeszéléseit, ifjúsági és történelmi tárgyú regényeit jól ismerte a soproni közönség. — 1933. január 28-án „A magyar paraszt" címen tartott előadást. Ebben hű maradt a Földhözragadt Jánosokkal az együttérzésben. Elmondta Vecsernyés Illés történetét. A Soproni Hírlap 1933. január 31-én az említett históriával kapcsolatban így értékelte az esetet: „Nehéz vol t megmondan i, hogy az előadásban a közönség minek örült jobban. A költőnek, vagy a ragyogó humornak. A pompás elbeszélőkészségnek, vagy a páratlan előadóművésznek, vagy Móra magyarságának. A magyar irodalomban ennyire magyarul, ennyi zamattal és eredetiséggel kevesen tudtak." Szombathy Viktor, 1935. október 20-án Kistclki cikket ír című humoros novellája arról tett tanúságot, hogy milyen jól belelátott a csavaros palócok esze tekervényeibe