Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hermann Róbert: Niczky Sándor kormánybiztosi jelentései 1848. szeptember 24.-november 17.

nisztérium dec. 17-i kimutatását, közli RÓZSA Görgy-SPIRA György:Negyvennyolc a kortársak szemével, Bp., 1973,245. o. A többi dunántúli megyék kormánybiztosaira Id. HERMANN Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa ( 1848. szeptember 29. — 1849. január 18.) In MOLNÁR András szerk.: Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849, Zalaegerszeg, 1990, 161 -163. o. Niczky „bántalom nélkül" maradására ld. Simon Nepomuk János levelét Vidos Dánielhez, 1849. jan. 22., MOL P 701. A Vidos-család levéltára, 10. csomó, 1849-es iratok. A magyar országgyűlés tagjai közüli törlésére ld. BEÉR János i.m. 847., 850. o. 2) Az irat mellett található Nákó Demeter cs. kir. százados átirata Niczkyhez. Közli, hogy az 1848. szept. 18-i, 3844,/ONőHt rendelet szerint az újoncok átvétele, beosztása, felruházása és fegyelem alatt tartása a hadfogadó kormányok dolga. Kéri Niczkyt, hogy a hadfogadó kormányt lássa el pénzzel és ruhával. Felvlágosítást kér, hogy mennyi napidíj jár egy újoncnak; honnan kapnak kenyeret az újoncok, s ennek költségét ki nyugtatványozza. A fegyelem fenntartása érdekében kéri Niczkyt, hogy a harmincad- és postahivatalok előtti őrszolgálatot vegyék át a nemzetőrök, mert a hadfogadó kormány nem rendelkezik ennek ellátásához is elegendő létszámmal. 3) Róth Sándor (1818-1860), Sopron megyei főjegyző, ekkor a Sopron megyei lovas nemzetőrség századosa, később honvédszázados. Életrajzát kl. BONA Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp.. 1988,51 1. o. (továbbiakban BONA, 1988) 4) Vidos József (1805-1849), Vas megyei alispán, ekkor a mozgósított Vasi Nemzetőri Ezred és Győr, Veszprém, Mosón, Sopron, Vas, Zala és Somogy megyék nemzetőrségének és népfelkelésének főparancsnoka, 1848. október közepétől december végéig Vas megyei kormánybiztos. — Vidosnak nem volt katona rangja; a vezérőrnagyi cím ez esetben azt jelentette, hogy ő volt az egyesítendő nemzet őri erők őrnagyainak (parancsnokainak) vezére. Életrajzát Id. BONA Gábor: Tábornokok és törzslisztek a szabadságharcban 1848-49, Bp., 1987, 351. o.(továbbiakban BONA, 1987) 5) A Rossmann Károly ( 1806-?) őrnagynak szept. 23-án délután 3 órakorMihályfáról küldött utasítás másolatát Id. MOL, Csány-ir., KL. iratok. No. 447. 6) Josip JelaSic horvát bán intervenciós hadseregéről van szó, amely az 1848. szeptember 29-i pákozdi csata után kötött fegyverszünet feltételeit megszegve, október 1-én megindult Győr felé, hogy a Bécsből, a Nyugat-Dunántúlról és a Felvidékről érkező erősítéseket magához véve, újabb támadásba kezdjen. 7) Niczky levelének másolatát több más, Jellacic és az ellenséges mellékerők mozgásáról szóló jelentéssel együtt, Jankó Mihály Pozsony megyei első alispán okt. 5-én délután fél ötkor küldte meg Csány Lászlónak. Jankó jelentésében közölte Csányval, hogy Niczky felhívására kénytelen volt a következőket válaszolni: „.. .miszerént tekéntvén azt, hogy Hurbán lázadó ellen 2.000-nyi őrseregünk Nyitra megyében létezett és csak mai nap érkezett haza; — de Bécsből a kormányi titkár [Pulszky Ferenc — H. R.] által nyert értesítésnél fogva, Hurbán ismét Bécsben csapatokat szerezve, Magyarországbani beütés végett ismét vasúton eltávozott; tüstént Nyitra felszólítására őrsereget küldenem kellett: továbbá Csallóköz őrzésére is nevezetes erő kívántatik, végre Pozsony városának oltalmára szinte erő fordítandó, az pediglen, vajon Pamdorfnak vagy Posonnak veszi-e útját, csak az utolsó állomásról, tudniillik Mosonybóli eltávozása alkalmával leend lehetséges elítélni, de mindezeken felül a megye nagy részét tevő tótságot sem Jellacic, sem Hurbán ellen használni biztosan nem lehetne; az ellenségnek homlokbani megtámadására erőnket nyújtani egyáltalában képes nem vagyok, hanem ha Mosony és Soprony vármegyék által megtámadtatnék, ellene szinte hátulról megtámadást eszközölni iparkodandok". Ld. az irat mellett. 8) A jelentésnek csupán az OIIB-hoz írott példánya maradt fenn. A Csányhoz írott szöveget német fordításban közli Friedrich WAL7ER:Magyarische Rebcllenbriefe 1848. Aemtliche und Privat-Correspondenzen der magyarischen Rebellenregierung, ihrer Führer und Anhänger. München, 1964, 66-67. o. Ebből