Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Hermann Róbert: Niczky Sándor kormánybiztosi jelentései 1848. szeptember 24.-november 17.

Niczky Sándor kormánybiztosi jelentései 1848. szeptember 24. - november 17. Az 1848-49 évi polgári forradalom és szabadságharc egyik jellegzetes intézménye volt a kormánybiztosság rendszere. A kormánybiztosság (illetve királyi biztosság) intézménye 1848 áprilisában jött létre, s gyakorlatilag végigkísérte a „nagy év" egész történetét. A különböző kormánybiztosságok a területi, illetve a funkcionális elv alapján, vagy e kettő kombinációjának eredményeként jöttek létre. Az első kormány- és királyi biztosokat a dunántúli és felvidéki antiszemita és paraszlmozgalmak felszámolására nevezték ki, általában egy-egy törvényhatóságra kiterjedő hatáskörrel, de már ekkor is találkozunk több törvényhatóság élére kinevezett királyi és kormánybiztosokkal. 1848 tavaszán és nyarán tucatnyi kormánybiztost küldtek ki bizonyos speciális feladatok elvégzésére; így az egyes törvényhatóságokon belüli politikai viszályok rendezésére, bizonyos állami javak kezelésére, szabadcsapatok szervezésére. A meglehetősen sokszínű intézmény egységesítése és országos méretűvé szélesedése 1848 augusztus végén kezdődött meg az újoncösszeírási biztosok kiküldésével,majd szeptember közepén és végén az újoncozási és népfelkelési biztosok kiküldésével. Ettől kezdve a funkcionális és a területi elv egyre inkább összekapcsolódott egymással, s az egyes kormánybiztosok az adott törvényhatóság polgári közigazgatás felügyelőiként, sokszor irányítóiként fejtették ki működésüket. ABatthyány Lajos ügyvezető miniszterelnök által 1848. szeptember 17-én honvédtoborzásra kiküldött kormánybiztosok közé tartozott Niczky Sándor, ekkor Sopron megye lövői kerületének képviselője is. Niczky Sándor 1806-ban született, valószínűleg a család névadójául szolgáló Vas megyei Nick községben. Apja Niczky József, 1820-1836 között Sopron vármegye alispánja, az 1825-27., az 1830. és 1832-36. évi országgyűlésen a megye követe; édesanyja Nagy Anna. Az apa állandó kapcsolatban volt Széchenyi Istvánnal, s bár kevésbé gyakran,de Niczky Sándor neve is fel-felbukkan Széchenyi 1831 utáni naplójegyzeteiben. Niczky is tagja volt az 1840. augusztus 24-én alakult Sopron-Vasi Szederegyletnek (kezdetben „Sopron-Vasi Szederfa-Egyesület"), mely Széchenyi kezdeményezésére jött létre. Ugyanakkora politikában a radikálisabb, kossuthi ellenzéki irányzatot pártolta. Az 18451848. közötti időszakban élen járt az adminisztrátori rendszer elleni agitációban, s a Rohonczy Ignác Sopron megyei adminisztrátor elleni küzdelem céljaira saját pénzével is adózott. Az 1848. július 2-ra összehívott országgyűlésre Niczky t Sopron megye lövői választókerülete választotta képviselővé. A képviselőház július 7-én igazolta Niczky megválasztását. 1848. szeptember 17-én Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnök őt nevezte ki Sopron megye, Sopron, Ruszt és Kismarton szabad királyi városok honvéd toborzási kormánybiztosává. Szeptember 20-án Batthyány kiegészítő utasítást küldött Niczkynek, amelyben felhatalmazta, hogy mivel egyes hírek szerint „Sopron megyében egynémelyek rendkívüli tevékenységet fejtenek ki, és álürügyck alatt mindent elkövetnek azon intézkedések meghiúsítására, melyek innen tétetnek a haza és király ellenségeit megzaboláz-