Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Dominkovits Péter: Nemesi birtoklás — közigazgatási határok (Adatok a nyugat-dunántúli nemesség XVIII. századi társadalomtörténetéhez)

Káldy Pál halála után Döbrössy Judit Miklosits Horváth Andrással kötött harmadik házasságából két fiú született, a fiatalon elhunyt Mihály, és József. Az asszony, hogy az előző házasságából született gyermekei iránt szeretetét, bizaknát megmutassa, s vélük békésen éljen, a Káldy Páltól kötött 400 ft-os móring kifizetéséről lemondott és Alsókáldon, a Lánci pusztán lévő javait nékik átengedte. 1753. február 20-i végrendeletében — immáron harmadszor is megözvegyülve — 4 „házas jobbágyát", az „Egres" és „Bokros" nevű réteket Káldy Lajosra és Mihályra testálta, a sági, lózsi szőlőkön, egyéb réteken, a nemeskéri házon a két fivérnek Miklosits Horváth Józseffel kellett osztoznia. A végrendelet végrehajtásakor Mihályé a lózsi szőlő lett. Az. úrbérrendezéskor Káldy Mihály Nagygeresden 6 telkes jobbággyal és egy házas zsellérrel, 93 hold úrbéres szántóval, 46,5 szekér szénát adó réttel rendelkezett az osztatlan kámi birtok 38 hold úrbéres szántót, 37 kaszás rétet tett ki, 6 — zömében 1/2 telkes — jobbággyal.

50

' Sopron-vasi birtokos családok — döntően Vas megyei birtokkal, soproni átbirtoklással Felsőkáldi Káldy Boldizsár magkeresésére 1713. június 7-én Pcrenyey Ferenc Vas megyei alszolgabíró és Kiss Imre esküdt előtt Tarier György és Gotthard Mihály Szombathely szabadalmas püspöki mezőváros belső tanácsosai a következőket vallották a pár évvel korábban elhunyt felsőlkáldi Káldy Ferenc birtokairól: residentionalis háza a Szombathely melletti Szőkeföldön állt, földesura volt Felsőkáldnak, Bcssfának Pinkaszentkirálynak, de Bejcen is voltak jobbágyai s a németújvári uradalom területén Németcsömötén curiát bírt tartozékaival s a Gödör nevü faluban is birtokosként ismerték, Kismedvesen szőlővel rendelkezett. A szomszédos Sopron megyei Ligvándon egy curia ura volt, annak minden tartozékával. 1 Szelestey Boldizsár az 1740-es évek Vas megyei alispán ja törzsbirtokai a megye északi részén, a Repce és Rába közölt helyezkedtek el. Valószínűleg a családi hagyományt követő 1737. évi visszaemlékezése szerint az ősök „saeculumnál is több" ideje a Sopron megyei lövői curiát (kastélyt) Kanizsai Pállal a sárvár-felvidéki jószág urával a nagyölbői határban fekvő 300 hold földre cserélék. (sic!)

52

'Valójában az ölbői földek megszerzésében múlhatatlan érdemei voltak Szelestey Györgynek, aki 1566-1590 között — illetveezt követően — a szomszédos kisnemcsektől hatalmaskodásokkal szerzett Fclsőszeleslén és Olbón szántókat. Szelestey Boldizsár apja, Adam, a XVIII. szazad fordulója körül Röjtökön ésMuzsajon gyarapította a családi birlokokat, s a kisgeresdi határban malombirtokos volt. 4

' E kismérvű birtokszerzés leállása akkor következett be, amikor Röjtökön szembetalálkozott gr. Széchenyi Gvörggyel, a nagy birtokszerző Széchenyi György érsek e tevékenységben hű követéjével. ' Az 1747-ben elhalt Szelestey Boldizsár fekvőbirtokai a viszonylag későn — 1761 -ben — bekövetkezett osztály nyomán a következőképpen rekonstruálhatók:

56

^ (lásd 4. sz. táblázat) Szelestey Boldizsárnak még Nicken, Ostffyasszonyfán, Dénesfán, s a Veszprém megyei Halimbán is kisebb legtöbbször árendáltatott részbirtokai voltak. A Somogy megyei Gesztin s a hozzá tartozó pusztákon sertéstartással is foglalkozott. Az eladásra szánt