Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Dominkovits Péter: Nemesi birtoklás — közigazgatási határok (Adatok a nyugat-dunántúli nemesség XVIII. századi társadalomtörténetéhez)
Sopron megyei tisztségviselők A XVIII. századi Sopron megye legtöbb alispánja, több megyeben birtokos személy volt. 17 ^ Niczky György, a XVII. század utolsó harmadának, a XVIII. század elejének jeles Sopron megyei „aquisitor"-a Gyórón, Kisfaludon és Mihályiban zálog és Örökjogon a Káldyaktól birtokokat szerzett meg, Pinnyén és Szécsényben is ingatlanai voltak. Fiai közül Niczky József egervári plébános győri kanonok Pinnyél, Mihályit, Kifaludot kapta meg a többi, a Vas megyei Répcelakkal együtt Lázáré, a későbbi alispáné lett. 1 ^ Niczky Lázárt 1730-ban Sopron megye alszolgabírájává választották, az 1740-es években —avas-soproni birtokokkal rendelkező Szclestey Boldizsár Vasmegyei alispánnal közel azonos időben— a megye alispánja lett. A Mária Terézia-kori úrbérrendezéskor Sopronban — Gyórón, Kisfaludon, Mihályiban — 589, Vasban - Csánigon, Magyargencsen, Répcelakon, Vámoscsaládon — 195 hold úrbéres fekvőbirtoka volt Dénesfán is 19) t ' * (Sopron vm.) tekintélyes részbirlokosként írták össze. 1769. evi végrendeletében így tekintett vissza életére: az atyai örökségről semmit el nem idegeníteti, sőt 1739-ben a 120 ft-on Kisfaludy Ferencnél lévő mihályi részbirtokot visszaváltotta, s e községben a visz szaváltásokat 1740-ben is folytatta. 1756-ban Kisfaludy Zsigmond Pál és Ferenc fiai mihályi, kisfaludi, gyórói részjószágait 3844 Rft 88 1/2 kr-ért megvette. Vadosfán egy curiát, Gyórón két egész helyet szerzett, felvásárolta az utód nélkül elhalt Niczky Krisztina cs Sennyey Sándor szétszórt jószágait, Somogyi Miklóstól a Veszprém megyei Döbrönte pusztában két rétet nyert (Pap- rét, Csordavölgy), melyeket árendáltat. A körülöttük növekvő irtások miatt értékük folyamlatosan emelkedik. Részbirtokosa a Veszprém megyei Jákó pusztának, ahová a földesurak németeket telepítetlek. Büszkén jegyzi meg: ez most már falu, melynek határában a tapolcai oiek is irtásokat bérelnek." J A bene possess ion a tus nemes örökhagyásában a kegyes hagyományok hosszú sorával találkozhatunk. 1600 ft-ot testált a mihályi, 6000 ft-ot a pusztuló nicki templomra, meghagyva, hogy ez utóbbit újra, nagyobb alapra építsék fel. Gondoskodott a Kisfaludy, Niczky családok itteni kriptabővítéséről, s a későbbiekben még 2000 ft-ot testált a nicki templomra. Fontos ügy volt számára az iskoláztatás is, a csornai iskolára 300 ft-ot hagyott, nemesi diákokat segítő alapítványát a század első felében a fiait iskoláztató Kisfaludy János Vas megyei szolgabíró, illetve Dénes fia is igénybe vette. Niczky Lázár nemes társai jelentős hitelezője is volt pl. 1748-ban Ráttky Józsefnek 6000 ft rövid lejáratú kölcsönt adott. ^ A „homo novus" Adelffy Antal hivatali pályája első nagy állomása 1743-volt, ekkor szegények ügyvéd jekén la kőszegi kerületi lábiához került, s közben Kőszeg sz. kir. városban ügyvédkénl is dolgozott. 1755-ben hg. Esterházy Pál kinevezte őt Sopron vármegye megürült alispáni székébe, mely tisztségében az 1759. évi tisztújító közgyűlés meghoszszabbította. Adelffy Antal 1761-ig töltötte be e hivatalt, ekkor a kőszegi kerületi tábla élére történt kinevezése miatt lemondott. Az úrbérrendezéskor Sopronban 51 (Küllő) Vasban 47 ( Répcelak ), Zalában 212 (Pusztamagyaród, Söjtör, Szentmihály, Zalabér ) hold úrbéres fekvőbirtokát írták össze. Életútját méltató Vecsey Lajos szerint e három megyében fekvő összes birtoka meközelíletle az 1000 holdat (!). Az 1768. évi végrendeletében 72.513 ft-ot érő tótsági (Vas vm.) birtokait a kőszegi konvertita árvaházra hagyta. 22)
