Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Fazekas István: Francesco Orsolini kismartoni városplébános hagyatéki leltára 1700-ból
lozás esetén is fontos szerepet játszolt, a meghalt plébános hagyatékának elrendezése az ő feladata volt. Ennek kapcsán kerültek végrendeletek és hagyatéki leltárak Orsolini levelesládájába. Az esperes feladata volt továbbá, hogy a hozzá tartozó kerületben az öszeírásokat elvégezze és a tanúkihallgatásokat lefolytassa, valamint az iratjegyzékben található írások szerint az egyes szerzetesrendekre vonatkozó püspöki rendelkezések felügyelete is. Végezetül az esperesi tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon kívül a listába kerültek olyan iratok is, amelyek Orsolini javadalmaira és a várplébániára vonatkoztak. A leltárt készítők az értékesebb dolgokat ládába zárták és a számvevő házába küldték át, míg a kevésbé értékesek másik ládában a plébános szobáiban várták sorsukat. A könyvek a nádor könyvtárába kerültek. Ebben is, mint mindenben a nádor parancsának megfelelően jártak el, aki Eperjesről kelt levelében rendelkezett az apátúr hagyatékáról. Levelében teljes öntudattal jelentette ki azt az egyébként vitatott és az egyház által soha el nem fogadott tételt, hogy a végrendelet nélkül meghalt pap hagyatéka őt mint kegyurat megilleti. 16 ^ Mint írja:„Némely éretlen emberek a magyar Cancellarian akarnak megh kérni a szegén Apatur jószághát, a ki bennünket illet mint Collatort és Patronust... a borokat mindenestül azonnal a kismartoni Pinczénkbe vitesd és ottan pecsét alatt, tartasd. A minémő könyvek marattak, azokat a bibliotecába kőll tenni. A ladak, és más afféle mobiliák mind egy szobába pecsét alatt legyenek, csak a képek a kik a kismartoni házban voltak, maradgyanak a successora számára. Legh főképpen obi igat iok és afféle adós levelek jól conservai tassanak, Isten levévén bennünket mindenekrul teszünk disposition" 1 ^ Francesco Orsolini személyiségéről a legtöbbet könyvei árulnak cl. A 85 mü 91 kötete, továbbá a nem részletezett 22 munka és a kalendáriumok a korban tekintélyes hagyatéknak számítottak. Néhány évtizeddel később a felső-győri kerületben végzett vizitáció során feljegyezték az egyes plébánosok által birtokolt könyvek számát is, ez 25-50 között mozgott. Az egyházi hierarchiában Orsolinivel hozzávetőleg egy szinten álló Zichy György soproni plébános 1670-ben kelt hagyatékában pedig 70 könyvet vettek fel a összeírok. 1 ' Orsolini hagyatéka egy élet gyűjtésének eredménye. Megtalálhatók benne tankönyvei, Smelius Prosodiája, kéziratos retorika, dialektika. Teológiai képzettségét, tükrözi vissza az, hogy amíg a spekulatív teológia nem képviselteti magát hagyatékában, addig a kor legjobb morális alkotása, Paul Laymann munkája megtaláható benne. A más vallásúakkal való érintkezést jelzi a kontroverzisták csoportja, nála is megvan a kor legnépszerűbb és legtöbbet forgatott alkotása, Martin Becanus munkája, a Manuale controversiarum. Mindennapi lelkipásztori működést sejtet a prédikációs kötetek magas száma, a könyvek negyedrésze e csoportba sorolható. Tanulságos a prédikációs kötetek szerzőinek szemrevételezése. A magyar földön is népszerű Engelgrave, Osorius, Paoletti mellett kevéssé ismert szerzők találhatók itt: a domonkos Thomas Buccellini, Vilhelmus Pepini, továbbá Franz Settelin, a kapucinus Procopius Templicnsis emelhető ki. Egyházi személy könyvtára elképzelhetetlen konkordancia és bibliakommentár nélkül. Az apát könyvtárában e kívánalomnak a kor egyik legismertebb kommentárja, Jakob Tirini jezsuita munkája tesz eleget. A lelkipásztori munka szükséglete indokolja a szerkönyveket, az egyéni feltöltődést és lelki elmélyülést szolgálják a különböző kegyességi munkák, imakönyvek, Ignacius Trinckel Szt. Ignác lelkigyakorlatát feldolgozó műve, Esterházy Pál imakönyve, Pál fiának, Miklósnak a Vita Christi cimű műve, vagy Lundolph