Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Tirnitz József: Soproni polgárjogot nyert művészek és a képzőművészettel kapcsolatba hozható mesteremberek a XVI-XIX. században
Az adatok további bontása lehetőséget ad arra, hogy nyomon kövessük, a különféle helyekről, tájakról érkező mesteremberek iparágakon belül milyen mértékben kaptak soproni polgárjogot. Igen sokan letelepedésükkel olyan iparos-családok megalapítói lettek, amelyek hosszú évtizedeken át, sőt évszázadnyi időt is meghaladva itt tevékenykedtek a városban egyazon szakmában, vagy más ipart választva, s így utódaikban hozzájárultak a helyi iparosság minden iparágában kimutatható folyamatos gyarapodásához, és relativ fölényéhez minden időszakaszban. A kapott eredmények részleteikben a változatok széles ívét fogják össze ebben az esetben is. Azt elemezve, milyen mérvű volt periódusonként az iparosok áramlása az említett területekről, láthatjuk, hogy a faiparban Sopron városából, Sopron és Pozsony vármegyékből állandóan emelkedő, ill. Vas vármegyéből és E.-Magyarországról azonos arányú volt a bejövetelük. A Dunántúlról a 2. időszakaszban csökkeni, azt követően nőtt, a többi helyekről viszont a 18. sz. f< >lyamán nőtt ugyan, a 19. században azonban csökkent az ide vándorlás. — A vas- és fémiparban Sopronból, Mosón vármegyéből, a Dunántúlról és az Eny.-Ek.-i, továbbá a Ny.-német területekről folyamatosan emelkedett, Pozsony vármegyéből állandó volt az érkezettek száma. Az egyéb esetekben a 18. századi kivétel nélküli növekedési irány a következő periódusban ennek éppen ellenkezője volt. — Ruházati ipar: a Sopronból és Győr vármegyéből, a Dunántúlról és az E.-Ek.-i szláv területekről származók arányaiban állandóan felfelé tartás, egyébként a 18. századi általános emelkedést követő visszaesés mutatható ki.—-A bőripart folyamatosan feltöltötték a Sopronból, Sopron, Mosón és Pozsony vármegyékből, a Dunántúlról, az E.-Ek.-i szláv és a Ny.-i-német területekről, valamint a Svájcból érkezeti és felvett mesterek. Az. Eny.-Ek. németek aránya azonos szinten mozgott. A fennmaradó esetekben — Győr vm. kivételével: területéről a 18. sz. folyamán senki sem kérte felvételéi — a 2. periódus növekedő arányait azt követően apadás váltja fel. Az építőiparban csak a Sopron városi, a Vas megyei, a dunántúli származású és a szláv vidékekről való mesteremberek soraiban töretlen periódusonként az arány növekedése. Egyebekben a 2. időszakban észlelhető arányszám emelkedést a 19. században csökkenés követte. — A művészeti iparágak mesterei mozgásának ütemében a Vas vármegyéből, s kivált az Eny.-Ek.-i német, továbbá az E.-Ek.-i szláv területekről érkezettek aránya nagyobbodott folyamatosan. A Sopron vármegyeiekében a 18. sz. folyamán apadás mutatkozik, azt követően pedig elég határozott felfelé ívelés. A többickében ál talános gyarapodás előzi meg a 3. periódusban tapasztalható általános csökkenést. A vegyes iparágakban a Sopron városiak, a Sopron, Vas és Győr megyeiek arányszámának alakulása jelez szakadatlan emelkedést. Az Eny.-Ek.-i németek mozgásában a hullámvonal mélypontja a 18. században, valamennyi máséban pedig, az eddigiek alapján már szinte szabályszerűen, a 19. században mutatkozik. Még tarkább lesz a kép, ha azt vizsgáljuk, milyen a vidékek részvételi aránya az egyes ipari szakmákban. Részletes kimutatást azokról a mesterségekről nyújtunk, amelyek érdeklődésünk középpontjában állnak, ill. lényegesebb helyet foglaltak el a helyi iparosság között: 8 ' (Lásd a kihajtható táblázatot) Ha ezeket az. adatokat nem lehet is egészen pontosnak venni a többször említett okok, az 1. periódus hiányosságai miatt, általuk mégis közelebbieket tudhatunk meg arról, a
