Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Tirnitz József: Soproni polgárjogot nyert művészek és a képzőművészettel kapcsolatba hozható mesteremberek a XVI-XIX. században

Soproni polgárjogot nyert művészek és a képzőművészeti kultúrával kapcsolatba hozható mesteremberek Sopron város tanácsának 1535. évi intézkedése, amellyel polgárkönyv felfektetését és vezetését rendelte el a polgárok sorába felvett személyek nyilvántartására,

1

' lehetővé teszi, hogy kataszter készüljön azokról az iparosokról, konkrétan művészekről és a képzőművészeti kultúrával kapcsolatba hozható mesteremberekről, akik a 16. sz. második negyedétől kezdve 1848-ig letcleped tetk a városban. Nem a tanácsi rendelkezésen, inkább a polgárkönyvvezetésével megbízott tisztviselők nagyvonalúságán múlott, hogy ezek a regiszterek — forrásértékük minden vonatkozású hangsúlyozásával — több tekintetben is kívánni valót hagynak maguk után. Sok esetben ugyanis nem jegyezték be az új polgárokat a nyilvántartásba, vagy pedig nem tüntették fel az újonnan felvetlek származási helyét és esetleges mesterségüket sem. Különösen áll ez a 16. és a 17. sz. közepe közötti időszakra. Ezeknek és egyéb hiányosságoknaklehető kiküszöbölése, a teljességre való törekvés érdekében kézbe kellett venni a városi tanácsjegyzőkönyveket, kamarási számadásokat és adójegyzékeket is. így sikerült megközelíteni az iparos polgárok tényleges létszámát, másrészt pedig több esetben kiegészíteni mindazt, amivel a polgárkönyvek adósak maradtak. Ugyanez a megfontolás vezetett a végrendeletek adatainak, továbbá a polgárjogot nyert személyek kezesei itt-ott feltüntetett foglalkozásának bedolgozásában, a meglévő céh anyag felhasználásában. Az említett többféle anyagból merített adatok egybevetése és egyeztetése eredményeként 3979 olyan mesterember nevét sikerült jegyzékbe foglalni, akiket iparuk alapján a képzőművészeti kultúrával összefüggő foglalkozások tágabb keretei közé lehet utalni. Ez a szám a vizsgált időszak folyamán felvételt nyert összes soproni polgárok számának (11.697)

2

' egyharmadát kevéssel meghaladja: 34%-ot tesz ki. A továbbiakban kizárólag ezekről lesz szó. Mielőtt hozzáfognánk a rendelkezésre álló és feldolgozott adatok bemutatásához, részben értékeléséhez, meg kell jegyezni, hogy a szakadatlan, de változékony letelepedési folyamat áttekinthetősége végett, s egyúttal a folyamat minőségi és mennyiségi ütemének valamilyen formában történő mérhetősége érdekében az egész korszakot három szakaszra bontottuk. Az első a 16-17. századot öleli fel, a törökök magyarországi uralmának idejét. A második szakasz a 18. századra terjed, a Habsburg gyarmatosító törekvések kiteljesedésének idejére. A harmadik pedig, a 19. sz. első fele jelentős hazai történelmi időszakkal, az uralkodóházzal szembeni harcok, majd a polgári átalakulásért folyó küzdelmek kibontakozásával esik egybe. A periodizálás lényegében mesterséges és mégis, viszonylag kis időeltolódásoktól eltekintve — ami a témánk és anyagunk esetében aligha jár helyrehozhatatlan következményekkel — a periódushatárok, amint ez a fentiekből következik magyar történelmi határmezsgyéket érintenek. Evenként átlagban 13 (pontosabban: 12,5) minket érdeklő iparos nyert polgárjogot. Ezt a számot alapul véve megállapítható, hogy az első periódus első felében, a 16. századon szinte egészen végig az évenkénti felvételek száma jóval az átlag alatt volt. Kivétel az