Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Horváth József: Káptalanvisi végrendeletek a XVII. századból

Káptalanvisi végrendeletek a XVII. századból A XVII. századdal foglalkozó kutatónak meglehetősen ritka élmény, ha falusi ember által készített végrendelettel találkozik. A győri levéltár állományában kutatva eddig kb. 900 db XVII. századi testamentumot sikerült fellelnünk: közülük mindössze 75 olyant találtunk, amely nem Győrött kelt!

1 ' Ez utóbbiak keletkezési helyeként összesen 31 különböző település — közte tucatnyi város ill. mezőváros — neve van feltüntetve, ami meglehetősen nagy szóródást mutat! Különösen feltűnő ez akkor, ha levonjuk a 75-ből azt a 21 darabot, amely a győri székeskáptalan földesúri fennhatósága alá tartozó Mosón megyei Védeny mezővárosban készült: a többi településre átlagosan kettő sem jut!

2

* Az említett 31 hely közül 9 tartozik a győri székeskáptalan fennhatósága alá: ezeken készül t a testamentumok több mint fele — összesen 43 darab! A „rangsorban" a magasan vezető Védeny mögött a második helyen Káptalanvis áll, ahonnan 6 db XVII. századi testamentumot ismerünk!

3

* Közülük az első 1600-ból, az utolsó 1693-ból maradt fenn: vagyis e hat forrásunk a teljes évszázadot átíveli, ami értékét nagyban növeli! Egyébként is ritka véletlennek mondható, hogy egy viszonylag kis faluból fél tucat e századi végrendeletet vizsgálhatunk: a környék levéltáraiban hasonló szerencse még nem ért bennünket.

4

* Ezt az irategyüttest szeretnénk az alábbiakban bemutatni! Az elemzendő végrendeletekről Vegyük először sorba forrásainkat! A sort időrendben haladva Tóth Mátyás visi jobbágy 1600. december 13-án kelt végrendelete nyitja.

5

* Őt Által János özvegye követi, akinek 1613-ban „Hushagio ked ellot ualo keden az az Farsang kedden" kelt utolsó akarata.

6

* Pontosan három évtizeddel később, 1643. április 9-én kelt Által Erzsébetnek, Raczkeuy István házastársának testamentuma: rokoni kapcsolata az előző teslálóval nem mutatható ki.

7

* Maior Gergely visi jobbágy 1652. március 6-án készült végrendelete a következő ismert forrásunk.^ Majd ismét három évtized szünet következik Soronok Mihály 1686. február 17-én kelt testamentumáig. * Végül a sort Zidarics Pál 1693. november 22-én kelt végrendelete zárja.

1 °* Vagyis egyaránt 2-2 forrásunk van a század elejéről, közepéről és végéről, amit különösen érdekes — és vizsgálódásunk szempontjából nagyon értékes! — megoszlásnak tartunk. Különös értékel képvisel a század első feléből származó három testamentum, hiszen ez időszakból — az eddig ismeri szakirodalomból — szinte egyáltalán nincs adatunk: - Bedy Vince a győri székeskáptalan történetét bemutaló nagy munkájában Káptalanvis történetét csak dióhéjban érintve 17. századi adatot szinte nem említ; 11 ' - az 1941 -ben publikált, Sopron megye községeinek rövid történelét tartalmazó összeállítás is csak a század végéről tud egy konkrét adatra hivatkoz. 12) 6 bJ ni ' 1 3) - a legkorábbi canonica visi tatio Visről 1647-ből származik; ;