Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Kovács József László: Irodalmi élet, polgári és főúri kultúra, udvari élet Nyugat-Magyarországon a XVI-XVII. században

mátusok között elhatárolódik, de mindvégig kapcsolatot tart Sopron humanista polgármestere Lackner Kristóf a térség valamennyi protestáns főnemesével, támogatást, segítséget tőlük várva.

4

^ Gerengel Simon ( 1518-1571 ) nevéhez köthető a soproni evangél ikus egyház megszervezése, 1524-től (amikor Sopron város hóhérja október 30-án megégette a lutheránus könyveket és röpiratokat a vizsgálatok során „bűnösnek" talált Móricz Pált pedig kötelezték katolikus hite melletti üncpélyes vallástételre) 1565-ig a katolius vallás hívei „fogynak el", a papok jelentős része evangélikus nézeteket tanúsít, de a régi vallási formák továbbélnek. Faut Márk „Khurze Verzaichnüs" c. kiadatlan, forrás értékű krónikájában az 1565- ös évnél így ír Gerengel Simon lelkészi meghívásáról: „Gerengel Simon urat, evangélikus prédikátort (aki Salzburgban egy toronyban Hans Schreiner úrral, ugyancsak evangélikus prédikátorral négy és fél évig volt fogoly) és panaszdalai is megvannak még, a Tiszteletreméltó Tanács a saját és a közösség lelkipásztorául alkalmazta és felvette, ez a Simon úr az 1570-es évig tanított és Isten különös kegyelmével a népet a pápaságtól elszakította, katekizmusával és más szükséges könyveivel, melyeket kinyomatott és e városnak ajánlott, ezek is fennmaradtak" J ( az idézett részletet az eredeti kéziratból fordítottam). Már ebből a kis idézetből is követhető, hogy Gerengel Faut Márk (és a neki adatokat szolgáltató idősebb soproniak) szerint az első evangélikus lelkipásztor Sopronban. A krónikaíró Faul Márk egy 1585-ben írt levelében „Illum patriae meae Lutherum Simonem Gerengelium" azaz szülőföldje Lutherének nevezi a nagy hatású első igazán evangélikus papot. Gerengel Simon művei (szemben egy közelmúltban közölt megállapítással) szerencsére egy bécsi kolligátumban ránk maradtak. A gyűjtőkötet valamikor a soproni evangélikus gyülekezet tulajdona lehetett, onnan került ismeretlen úton Franz Haydinger magángyűjteményébe, majd szerencsére a bécsi városi könyvtárba, ahol ma is őrzik. A gyűjtemény élén Krisztus színeváltozása históriájáról szóló keresztyén prédikáció Málé 17. áll, (Ein(c) Christliche Predig/vbcrdie História von der Verklerung Christi/Math. 17).. .Elmondta a magyar határnál fekvő Sopronban Anno 1565. február 11-én Gerengel Simon. A hosszú cím után az ismert EAB soproni pecsét látható, felette a bécsi városi könyvtár múlt századi bélyegzője. A számozatlan, A-tól Gío-ig tartó prédikciót Rotenburgban nyomtatták ki „Gctruckt zu Rotenburg vf der Tauber, durch Albrechten Gros." A soproni kézírásos krónikákban gyakran emlegetett beszéd a „Tiszteletreméltó, Becsülendő, Körültekintő és Bölcs Polgármester Úrhoz, a magyar halár mentén fekvő Tiszteletre méltó Sopron városa bírájához és Tanácsához" szól, az új szövetség jegyében „nagylelkű Uraimhoz és Földiimhez" Jézus Krisztus igaz megismerését sürgeti, az evangéliumban való naponként elmélyedést és erőslelkű állhatalosságot kíván. Bán János Sopron újkori egyháztörténetében Gerengell a békésebb hangú térítők közt emlegeti, mivel itthon nem voltak hozzáférhetőek beszédei. Pedig Gerengel alaptanításaitól nem áll messze a reformátor! buzgóság, a kemény beszéd sem. Szerinte minden bűnök és szégyenek királya a gyalázatos pápa és haragszik islen azokra, akik őt magukhoz engedik. Szinte prózaversnek mondható beszédének az a része, melyben felsorolja a fő ellenségeket. E részletét idézzük: „ Jönnek a zsidók talmudjukkal, morognak és dacoskodnak, hallgassák meg őket, metéltessék körül magukat,... jön a Török az. Alkorán jávai, hallgassák meg Mohametjét, és szakadjanak el Krisztustól,... jön a pápa, sok lapos dekrétumaival, néhány bullájával és