Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Bariska István: Locsmand mezőváros XVI. századi kísérlete a pallosjog megszerzésére

kötött kőszegi bírói hivatalon, személy szerint ped ig a megválasztott Thomas Klein városbirón keresztül azonban kielégítően érvényesíthető volt. Ezt az akaratát erősítette meg a kormányszék 1581. április 11 -én leiratában. Ebben ugyanis mind a vizsgálat lefolytatását (zu examinieren), mind pedig a torturális vallatást és beismerést (peinliche Frag und Erkenntnis) letiltották a kőszegi várban. így az ítélethozatal és annak végrehajtása is a városi bíróságot (Stadtgericht) illette. Ez a döntés azonban nem volt érvényes mindörökre. A kormányszék nyitva hagyta az utat az uradalom számára, hogy a büntetőperes eljárásban megfogalmazott jogosítványait. De legalábbis lehetőséget adjon neki reá. Lényegében a három szereplő: Kőszeg uradalma, városa és Locsmand mezővárosa közül egyiket sem tekintette partnernak, csupán csak eszköznek. így a maga szempontjából a kormányszék csak amellett dönthetett, amely vagy aki segítségével érvényesíthette a térségben az akaratát. E meglehetősen összetett és kusza történet tisztázása szempontjából rendkívüli jelentőségű a vasvári káptalan által felvett tanúvallomási jegyzőkönyv. Ennek két változata maradt fenn. Érthetően helyet nem jelöltek meg, hiszen a felvétel különböző helyeken történt, részben Sopron, részben Vas vármegyében. A latin nyelvű változat 1581. április 29-én készült el végleges formájában, a német nyelvűt 1585. január 31 - én keltezték az első változat új kiadásaként. E két változatban fennmaradt, mégis egy testet képező dokumentumban 1581-ben visszamenőlegesen több év gyakorlatát rögzítették. Jogtörténeti szempontból az egyik legérdekesebb eleme ezeknek a tanúvallomásoknak az, hogy egy eddig nem ismert bíróság, ún. pártatlan bíróság (unparteiisches Oeding, unparteiisches Gericht) 16. századi működését rögzítik. A középfelnémet 'Geding' jól őrzi tartalmában is az északgermán 'thing' megjelölést, amely eredetileg ugyan népgyűlést jelentett, de példának okáért a frank-és a korai középkorban már jobbára ítélkező gyűlést. Az újfelnémet 'Ding' és a 'Ge-ding' kapcsolata tartalmilag is nyilvánvaló, hiszen mindkettőnek van 'Gericht' azaz bíróság jelentése. Esetünkben az 'unparteiisches Geding', azaz a pártatlan bíróság lényegében delegált bíróságot jelent, amelyben négy nyugat-magyarországi, ezen belül egy Sopron vármegyei és három Vas vármegyei helység küldött (deputiert) bírótársai foglalnak helyet. így Sopron vármegyéből Csepreg, Vasvármegyéből Kőszeg, Rohonc és Szombathely delegáltjai. Ma már tudjuk, hogy e felsorolt városok és mezővárosok a 15. században Győrrel és Sárvárral (Sziget) a Sopron városjogával élő nyugat-magyarországi városjogszövetség tagjai voltak. Mint láttuk, ennek a szövetségnek a fent felsorolt négy tagja kisebb bűnügyekben a 16-17. században külön bíróságot működtetett: az ún. pártatlan bíróságot. E különleges bíróság históriája ugyan csak néhány részletben tárul fel előttünk a tanúvallomás alapján, mégis rendkívül fontos részletek ezek. Egyfelől azért, mert ezzel teljessé válik az 1531-1643 között kimutathatóan működött pártatlan bíróság története, kiváltképpen illetékességi, hatásköri kérdésekben. Másfelől e vallomások alapján vált egyértelművé a Choron-Kőszeg vitát megelőző mintegy három évtized, az 1550-1580 közti gyakorlat.