Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Bariska István: Locsmand mezőváros XVI. századi kísérlete a pallosjog megszerzésére

Annyit már előre el kell árulnunk, hogy nem kapta meg. Nem azért, mintha a császár és az alsó-ausztriai főhatóságok nem méltányolták volna a locsmándi érveket. Sokkal inkább volt arról szó, hogy az Alsó-Ausztriai Kamara és Kormányszék — röviden: kormányszék — a bírósági hatáskörök elosztásában a locsmándi presztizsérdekeknél sokkal összetettebb szempontok alapján mérlegelt. 2. Alsó-Ausztria fennhatósága alatt Ennek a nem mindennapi, bizonyos értelemben jogtörténeti kérdéskörnek az elemzését kétségtelenül megnehezítette az érintett magyarországi települések osztrák koronazálog státusza. A Hunyadiak és a Habsburgok között létrejött 1447-es radkersburgi fegyverszüneti tárgyalások nyomán a kőszegi uradalom III. Frigyes kezén maradt. Ezt a status quo-t erősítette meg az 1463-as soproni, majd az 149l-es pozsonyi békeszerződés. Mit jelentett ez ? Mindenekelőtt azt, hogy a kőszegi uradalom a hozzátartozó falvakkal, valamint Kőszeg városa magánjogi szempontból de iure, közjogi szempontból pedig de facto az osztrák főhercegi, majd az alsó-ausztriai kamarai javak része lett. I. Miksa császár reformjai nyomán e térségben az alsó-ausztriai kormányszervek kezelték és ellenőrizték a főhercegi jövedelmeket. A rendi adó (Landsteuer) kivetésével pedig érvényesült a tartomány rendjeinek befolyása is. Az alsó-ausztriai kormányszék és kamara azonban nemcsak az igazgatási, rendészeli és pénzügyi kormányzati kérdésekben volt illetékes, hanem fellebbviteli illetékességénél fogva ellenőrzést gyakorolt Kőszeg és a kőszegi uradalom igazságszolgáltatási gyakorlata felett is. Ezek a települések 14471647 között ausztriai kormányzati tényezők ellenőrzése alá kerültek. Ez az oka annak, hogy Locsmand 1583-ban II. Rudolf császárhoz mint Ausztria főhercegéhez és annak tartományi szintű kormányszervéhez, az Alsó-Ausztriai Kamara-és Kormányszékhez fordult. Az 1569-es urbáriumból az 1554-eshez képest hiányzik Borsmonostor (Kloster-Marienberg) és Tömörd neve (Demetern). Ez utóbbi azonban még az 1590-es években is Kőszeghez tartozott. Viszont nem volt része Alsó-és Felsőcák (Ober-und Unterzackenbach). így az 1580-as években a következő falvakat tartották nyilván az uradalomban: Sopron vármegyéből: Nagy-Barom (Ungarisch-Warasdorf) Fraknó (Frankenau) Locsmand (Lutzmannburg) Zsidány (Roggendorf) Tömörd (Demetern) Felsőszakony (Oberzackersdorf) Alsószakony (Unterzackersdorf) Vas vármegyéből: Doroszló (Grieselsdorf) Lukácsháza (Lukatschhof) Ludad (Ludarn)