Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Grüll Tibor: Literátus céh, vagy Tudós Társaság — Gondolatok Lackner Kristóf Soproni Nemes Tudós Társaságáról
hogy képzett magyar és külföldi szakembereket tudott éveken keresztül a városba csábítani és itt tartani, elsősorban az „értelmiségi" munkakörökben (lelkészek, tanácsosok, . orvosok, tanárok). A vallási szerepről szólva csak annyit említhetünk meg, hogy a Társaság tagjai (ahol ezt ellenőrizni tudjuk) kivétel nélkül evangélikusok voltak, bár az alapszabály úgy lett megfogalmazva, hogy annak akár katolikusok is eleget tehessenek. Annyi bizonyos, hogy az évente egyszer, pünkösdhétfőn összegyűlő Társaság a Szt. Mihály templomban kezdte meg gyűlését ünnepi istentisztelettel, ahol Lackner díszpáholyban foglalt helyet, amit halála után az őt követő első doktor örökölhetett meg tőle (Id. XVII. cikkely). A magyarországi viszonylatban is elsőnek mondható literátus céh, a Soproni Nemes Tudós Társaság egy olyan városban jött létre, amelyben a vezető szerepet a külföldi egyetemeken végzett részben polgári, részben nemesi értelmiség játszotta. Ez a réteg három nyelvű volt: a német és a latin mellett többségük bírta a magyar nyelvet is, mint ezt magának Lackner Kristófnak példája is bizonyítja 18 *. Érdeklődése kifejezetten pragmatikus jellegű: a vallási élet gyakorlásán túl elsősorban közvetlen környezetére irányul, a művészetek léha élvezése helyett inkább történelmi-jogi ismeretekre törekszik, amelynek közvetlen hasznát veheti mindennapjaiban 19 *. Nem csoda hát, ha a Tudós Társaság fennállásának majd' háromnegyed százada alatt nem hozott létre maradandó irodalmi alkotást, hiszen nem is ez volt hivatása. Az állandó politikai és vallási küzdelmek közepette mégis ébren tartotta a polgárság vezetőiben annak igényét, hogy ne engedjék kihunyni magukban a kultúra és művelődés iránti szeretet lángját. Jegyzetek 1 ) Az eddigi szakirodalom: PAYR Sándor: Lackner Kristóf Tudós Társasága. Soproni Napló 1915/295.sz. KOVÁCS József László: Lackner Kristóf és kora. Sopron, 1972. 51. (A Soproni Szemle kiadványai, új sorozat 6. sz.) - Uő. Egy magyar humanista író portréjának kialakulása. Studia Litteraria 7 ( 1969) 58-62.Uő.: A Soproni Nemes Tudósok Társasága ( 1604-1674). Helikon 17(1971) 3-4. sz„ 454-467. 2) Az adatokat a Társaság számadáskönyvében találhatjuk (OSZK Fol. Lat. 1321.). Kovács József László számításai szerint (ld. i.h. 458.p.) a Társaságnak fennállásáig, vagyis 1672-ig mintegy 200 tagja lehetett. Cikkünkben csak a társaság működésének - általunk legfontosabbnak vélt - első harmincöt évével foglalkozunk. 3) Erről a könyvtárról Kovács József László több cikkében is megemlékezik. Sajnos, az. áttekintésünkben szereplő időszakban a tagoknak nem sikerült azt összerendezniük, ezért annak darabjai szükségszerűen szétszóródtak. (Egy-egy kötet mostanában került elő a veszprémi püspöki, ill. a szegedi Somogyi könyvtár gyűjteményében.) Ezzel együtt kerülhettek el innen Lackner Kristóf könyvtárának darabjai is: ld.GRÜLL Tibor: Lackner Kristóf könyvtárának maradványai. MKsz. 1991. 132-133. 4) A diákok segélyezéséről alább lesz szó. A valóban szegény sorsú kőszegi Szekér Mátyás prédikátor is hiába könyörgött Lacknerhez némi segélyért, úgyhogy a végén kénytelen volt elköltözni a városból. (Id. 15. jegyz.) 5) A literátus szót egyértelműen ennek fordíthatjuk. Kiderül ez magából a szövegből is, ahol a 3. cikkelyben ennek ellentétét, az illiteratust így magyarázza: illiteratus qui non vixit in aliqua Universilate [f. 7 Ív].
