Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Grüll Tibor: Literátus céh, vagy Tudós Társaság — Gondolatok Lackner Kristóf Soproni Nemes Tudós Társaságáról
c) A tisztségviselők A Társaság tisztségviselőiről érdekes módon igen szűkszavúan beszél az alapszabály. Legrészletesebben a secretarius (titkár) működését szabályozza, akiről kimondja, hogy ugyan mentesül a tagdíjfizetés alól, de neki is ingyen kell dolgoznia (IX. cikkely). A seniorokról is csak annyit tudunk meg, hogy őket pünkösdhétfőn választották, s ugyancsak mentesültek a tagdíjfizetés alól (XXIII. cikkely). Ennél sokkal többet tudhatunk meg azonban a számadáskönyvből. Ez kimondja többek között, hogy az örökös elnök (praeses) Lackner Kristóf legyen: Author huius foederis perpetuus et Ordinarius praeses, est, eritque Nobilis ac Clarissimus vir, Dominus Christophorus Laknerus Semproniensis J. V. D. et pro tempore Liberae hujus Ciuitatis Judex dignissimus, quoad uixerit. Cuj fausta et felicia quaeque cum vita longaeua, gratitudinis et obseruantiae ergo omnes confoederati precamur[f. 1 8r], Az is kiderül belőle, hogy a magister foederis (tkp. a céhmester megfelelője) megválasztása esetében a tanultságot, míg a senioroknál elsősorban az életkort és a Társaságban töltött időt vették figyelembe. A magister mellé választott két collega közül az egyiket a mester választotta, míg a másika t a tagság jelölte ki. A függelékben közölt névsorban az egyes tagok neve mellett tisztségüket, ill. annak kezdő időpontját is feltüntettük. d) A Társaság taglétszáma és társadalmi összetétele Ha megfigyeljük az általunk vizsgált időszakban — vagyis az alapítástól számított első negyedfél évtizedben — a Társaság taglétszámának és társadalmi összetételének alakulását, érdekes szociológiai adatokat nyerhetünk a város értelmiségéről. A Társaság 16 alapító taggal indult, akik közül a belső tanács mind a 12 tagját itt találhatjuk. Közöttük volt még Joó László Vas megyei alispán, Feurer János/és Dobner Sebestyén jegyzők, valamint Armbruster János városi orvos. Lackner kiváló diplomáciai érzékét — és természetesen kiváló emberi tulajdonságait — jellemzi, hogy még az egymással haragos viszonyban levő Bucher Jánost és Szentbertalany Menyhértet, később pedig Kramer Mátyást és Jeszenszky Dánielt is le tudta egymás mellé ülteni. A továbbiakban évente átlagosan 2-3 főt vettek fel a Társaságba, 1609 és 1614 között szinte csupa külföldi származásút: részint osztrák nemesi cxulánsokal (Prctlcnhouerek), részint Németországból behívott iskolamestereket (SchwanshoíTcr, Lucanus, Hausmänner), részint pedig környékbeli császári tisztviselőket (Jeszenszky, Brunner). A taglétszám legnagyobb megugrását 1623-ban figyelhetjük meg, melynek okát egyértelműen az előző évben Sopronban rendezett országgyűlésnek tudhatjuk be. Biztosra vehetjük, hogy pl. a szegény sorsú Kőszegi Szekér Mátyás magyar prédikátort is a diétán tett szolgálataiért — melyekre egy levelében is utalt 9 * — vették fel a tagok közé. A többi tag egy része biztosan hasonló érdemekért került be a Társaságba (köztük két külső tanácsos is), az is kitűnik azonban, hogy Lackner tovább akarta építeni a kapcsolatokat az. udvar felé: erre vall négy császári familiáris felvétele is. Érdekes ugyanakkor, hogy az 1625-ös országgyűlés alkalmával nem növekedett a taglétszám, sőt 1623-tól kezdve állandó stagnálás figyelhető meg annak alakulásában. Házi Jenő monográfiájának adatait figyelembe véve, a fenti időszakban a tagok 65 %-a volt soproni polgár (56 fő), s Lackner remek kapcsolatait dicséri, hogy 26 %-a volt külföldi (23 fő). Az egyetemet végzett literatusok 30 %-ot, a nemesek 40 %-ot, a belső
