Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Szende Katalin: A nők szerepe a kézműiparban a késő középkorban a soproni és a pozsonyi végrendeletek tükrében

3) Alexander GÁL: Die Summa Legum brevis. levis et utilis des sogenannten Dr. Raymundus von Wiener Neustadt, Weimar 1926.;vö. BAUR i.m. 57-67 (a nők végrendeleteiről), i 13-124. 4) Gerhard JARITZ: Die realienkundliche Aussage der sogenannten "Wiener Testamentsbücher", in: Das Leben in der Stadt des Spätmittelalters, (Veröffentlichungen des Instituts für mittelalterliche Realienkunde Österreichs Nr. 2.), Wien 1977. 174-175. 5) Katalin SZENDE: "es sey vil oder wenig, groß oder kchlain" - Besonderheiten und Unterschiede in der materiellen Kultur derEinwohnerschaft der königlichen Freistädte Preßburg und Odenburg (1450-1490), in: A. KUBINYI - J. LASZLOVSZKY (Hgg.): Alltag und materielle Kultur im mittelalterlichen Ungarn, Medium Aevum Quolidianum 22., Krems 1991., ld. még SZENDE Katalin: A soproni polgárság anyagi kultúrája a késő-középkorban, Aetas (Szeged) 1990/3.69-123. 6) Pl. HÁZI II/1. 61-62, 144.; PT 69.v-7().r, 145.r-v.; a mészárosokról ld. Erika UITZ: Die Frau in der mittelalterlichen Stadt, Freiburg — Basel — Wien 1992. 79-80. 7) HÁZI II/1.120-121. (Lienhart Paderin végrendelete, 1474.) 8) PT. 241 .r (Larentz Peck végrendelete. 1494.), a tűzifa értékéről Id. BAUR i.m. 227. 9) Pl. IIÁZI II/1. 382-3.; PT 106.v. 212.v-213.r 10) PT. 144.V (Chunigund, Chuncz Krieg Barbiererin végrendelete, 1467.) 1 1 ) SZENDE Katalin: A soproni iparosok végrendeleteik tükrében, in: VI. Kézművesipartörténeti Szimpózium, Veszprém 1989.1 1 0. A műhelyek öröklésének problémájáról vö. Michael MIT1ERAUER: Zur familienbetrieblichen Struktur im zünftigen I landwerk, in: II. KNITTLER (Hg.): Wirt Schafts- und Sozialgeschichtliche Studien (Festschrift A. I Iof fmann), Wien 1979.290. skk., ahol a szerző kora-újkori osztrák források alapján kimutatta, hogy az apa mesterségének folytatása egyáltalán nem volt összefüggésben a műhely megöröklésével. 12) A családi munkaszervezet korlátairól a késő-középkori városokban vö. Michael MITTERAUER: Familie und Arbeitsorganisation in städtischen Gesellschaften des spaten Mittelalters und der frühen Neuzeit, in: A.IIAVERKAMP(IIg.):IIausund Familie in der spätmittelallerlichcn Stadt, Köln-Wien 1984. 1-36. 13) SZŰCS Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon, Budapest 1955., különösen 198220. 14) A pozsonyi források: KOVÁTS Ferenc: Magyar-zsidó oklevéltár IV. (Pozsony), Budapest 1938., a zsidókat említő végrendeletek: 350-365. 15) HÁZI II/1.277-278; 416-417. 16) SZENDE i.m. ( 1 l.j.) 111. 17) Vö. MITTERAUER i.m. ( 12.j.) 23-25. a további irodalommal 18) Uo. 27., 93. jegyzet 19) SZŰCS i.m. ( 13.j.) 53-66., a nők végrendeleteiben említett ingatlanokról ld. BAUR i.m. ( 1 .j.) 67. 20) További példák: HÁZI II/1. 1 05., 275., 280-281.. II/2. 26-27., 149-151., 1 55-1 56. Az idézet forrása: Heide WUNDER: Frauen in den Leichpredigtendes 1 6. und 17. Jahrhunderts, in: R. LENZ (Hg.): Leichpredigten als Quellen historischer Wissenschaften, Bd. 3. Marburg 1984. 57. 21 ) Vö. Maryanne KOWAI .ESKI — Judith M. BFNNHIT: Crafts, Gilds and Women in the Middle Ages, in: J.M. BENNE'lTet al. (Eds): Sisters and Workers in the Middle Ages. Chicago - London 1989. 11 -25. és UITZ i.m. (6.j.) 88-92.