Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)
Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Kubinyi András: Városaink háborús terhei Mátyás alatt
Városaink háborús terhei Mátyás alatt. Közismert a háború összefüggése a gazdasági élettel, ' valamint az államigazgatással. 2 ^ Magyarország a középkor végén gyakorlatilag Európa azon kevés állama közé tartozott, ahol szinte permanens hadiállapotról beszélhetünk. A török fronton a végvárakban állandó katonaság állomásozott,"^ de ezen kívül is, főként Mátyás uralkodása idején, gyakran állt fegyverben az ország. Gondoljunk csak a nagy király cseh, lengyel és ausztriai hadjárataira. A háborús állapot megkövetelte elsősorban az ország pénzbevételeinek megszervezését és fokozását, de ezen kívül zsoldosok fogadása, a hadsereg hadiszerekkel és élelmezéssel való ellátása is nagy terheket rótt az államra. Más helyen már foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel, 4 ^ most ennek egyik aspektusát emelem ki: milyen terheket rótt a háború a városainkra, és mi volt ennek a következménye. Kétségkívül hathatott a háború pozitívan is a városok gazdasági életére, itt elsősorban arra gondolok, hogy egyes polgárok-kereskedők, esetleg ipari vállalkozók- hadiszállításokkal növelhették tőkéjüket. Ezzel a kérdéssel, igaz ugyan, hogy főleg a Jagellók korából, máshol már részletesen foglalkoztam, 5 ^ így erre nem térhetek most ki. Nem egészen azonos értelmű ezzel, ha egy város saját maga válik a hadsereg szállítójává, úgyhogy ezzel foglalkoznunk kell majd. Ennek viszont inkább negatív hatása volt. Sajnos, a háború és a város kapcsolatát csak vázlatosan ismertethetjük, ugyanis a források csupán hiányosan maradtak fenn. Nemcsak az a nehézség, hogy olyan városi levéltárak, amelyben témánkra vonatkozó adatok maradtak fenn, Sopron kivételével, amelynek anyagát Házi Jenő bocsátotta közre, országhatárainkon kívül találhatók, hanem főleg az, hogy a szóba kerülhető források nagy része időközben eltűnt, az anyag hiányosan maradt fenn. Még leginkább a királyi utasításokat őrizték meg, de ezeket sem mind. Az erdélyi szászokat nem számítva Sopron, Pozsony, Kassa, Bártfa és Eperjes levéltárait lehet felhasználni. A király általában ugyanaznap vetett ki (rendkívüli) adót városaira. Ennek ellenére egyetlen egy adókérés emlékét sem találjuk meg valamennyi város levéltárában, sőt olyan esetet sem ismerünk, hogy csak egy városban hiányozna. Három városban az ugyanaznap kelt királyi adókérést Mátyás korából csak 1488-ban,^ II. Ulászló idején pedig 1497, 1500, 1503, 1505, 1506 és 1508 évből találjuk meg. 7) Az adónyugták esetében még rosszabb a helyzet, ilyen jóval kevesebb maradt fenn. Igaz, van olyan eset is, hogy hiányzik az adókérő levél, de fennmaradt a befizetést igazoló nyugta. 8 ^ A nyugták hiánya azért szomorú, mert igazolható, hogy a városok általában kevesebbet fizettek, mint amennyit kértek tőlük. ' A nyugták hiányát ellensúlyozhatnák a városi számadáskönyvek, Mátyás idejéből azonban ezek is hiányosan maradtak fenn. Az adózási adatokat azért idéztem, hiszen királyaink az évi rendes adó (a census) mellett rendkívüli adót, taxát, más néven subsidiumot is szedtek városaiktól, hiszen általában fel voltak mentve a jobbágyokat sújtó egy forintos portális adó alól. Minden jel arra mutat, hogy egy-két esettől eltekintve a városok gyakorlatilag nem fizettek sokkal több rendkívüli adót, mint amennyi a rendes adójuk lett volna, hiába kérla király többet. Ha ff s \0) pedig ilyesmi történt, akkor kesobb egy-ket cvre elengedlek nekik a rendes adot. ; Az
