Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Mollay Károly: A soproniak harmincadvámja 1383-1542

167; GedB. 392). Szerepel még mint GÖRIG VISCHER (II/5: 2, 26), 1514-től pedig kizárólag mint GEORG UNGER/HUNGER. 16) Ez volt az ótestamentumi (zsidó), egyúttal bajor és bajor-osztrák hét. A királyi harmincados íródeákja a hétfővel kezdődő ún. bizánci héttel számolt. 17) Ez Timotheus és Symphorianus római mártírok ünnepe. SZENTPÉTERY Imre (A kronológia kézikönyve Bp., 1985, 81) csak egy másik Timotheus mártírnak és mesterének, Apollinarisnak ünnepét (aug. 23) ismeri. 18) Ez a házmár 1468-ban isaz akkori városkapilányé volt (vö.HINCZEM HAUBTMAN a vagyonösszeírásban 11/4:298). 19) A ház még az 1488. évi adójegyzékben is így szerepel: DER GRAFIN HAWS 'a grófné háza' (II/4: 394). 20) Sopronban tehát 1 napszám (TAGWERJCH)mint földmérték 0.857holddal azonos.Ez 13571/2 (pontosan: 1357.488) bécsi négyszögöl, ha a soproni holdat 1584 bécsi négyszögöllel (bécsi, azaz alsó-ausztriai hold) mérjük. Ezt az adatot BOGDÁN IS1VÁN (Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Bp., 1978,220) hibásan használta fel (vö. SSz. 1980,189). 21 ) A korabeli német PRAUN/BRAUN szó nemcsak a mai értelemben vett barna színt jelölhette, hanem általábansötét színeket, így pl. a lilát is: a jelentések megkülönböztetése csak a francia eredetű VIOLETT (XVII. sz.), ill. LILA (XVIII. sz.) átvételével ment végbe. A magyarban német eredetű BARNA csak az első jelentést közvetítette, mert a másodikra a középkori magyarban megvolt a SZEDERJES színnév. 22) A korabeli német PLAB/BLAU nemcsak a mai értelemben vett kék színt jelölte, hanem általában világos színeket is. 23) A német GWß 'Guß' itt jelenthet bizonyos mennyiségű viaszt, ennek edényét; de jelentheti a babonás viaszöntés eredményét is. Nyugat-Magyarországról egyenőre 1647-ből ismerjük a ráolvasáshoz használt viaszöntést (vö. SCHRAM Ferenc: Magyarországi boszorkányperek 1529-1768

Bp., 1970-1982,11,79. A viasz gyógyszerként is szerepelt. 24) A fogyasztási adóhivatal (TACZIIOFF) 1481-ben az Ispolályhídtól (SPITALBRUCK) az Ezüst utcáig (SILBERGASSE) vezető házsor (HOLZMARKT'Fapiac') nyolcadik házában, egy majorban volt (Gb.4r): ezt a házat a városi tanács 1490-ben Mur Fülöpnek adta el/aki a vételár törlesztésére 1492-ben a városmenti Boldogasszony-templomtól 10%-os kamatra 30 forint kölcsönt vett fel (II/5: 30,20; Bb. 58; Pb. 124). A TACZHOFF, másképpen TACZHAWS elnevezés alapján a hímnemű tacz (többes száma tacz/tëcz): az olasz dazio 'városi vám'szóból ered. Erről a soproni illetékről egyenlőre többet nem tudunk. 1490 után már új helyen van a TACZHAUS. Alfoldy Bálint ezt 1491. dec. 21 -én vette át azzal, hogy évi 12 magyar forintot fizet a városnak (GedB. 15). Ennek az új háznak a helyét egyenlőre nem ismerjük, de tudjuk, hogy a város rendszeresen tataroztatta (II/5:90,131 -132,157,160,164). Az adószedők német neve TATZER (II/5: 131) volt. A városi könyvben feljegyezték, hogy 1492. júl. 18-án Salzer Márton kalmár Alfoldy Bálint lakóházában akarta az illetéket (Dl TËCZ) kifizetni: Alfoldy Bálint ekkor jogellenesen (IN GEFURSTER FREYUNG) szidalmazta, szájon vágta, majd kardot (ZËBEL) emelt rá; meg is ölte volna, ha ebben négy jelenlévő soproni polgár és Németh (NYMETH) György vasi nemesnem akadályozták volna meg (GedB. 1 5). 25) Az akkori zavaros helyzetre jellemző, hogy II. Ulászló jún. 11-i oklevelében 2.000 forintot, jún. 27-én már csak 1.000 forintot követelt a soproniaktól (1/6:98-100), júl. 11 -én a soproni feljegyzési könyv pedig 800 forintról tudósíi (GedB. 1 5). Ezt a 800 forintot 1493. jan. 2-án adták át Alfoldy Bálintnak (GedB. 151). 26) Az ingatlanok és ingóságok összeírásához tartozó végrendelet fogalmazványa Alfoldy Bálint győri vagyonát is felsorolja, többek között 200 kancát (STUFTEN). További vagyona Győrben: ház a Németek