Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Mollay Károly: A soproniak harmincadvámja 1383-1542

gyámjának, Weitmüller Lajos Sopron vármegye főispánjának, valamint a városi tanácsnak hozzájárulása kell (1/6:124). Alfoldy Bálint halála után vagyona özvegyének, ill. győri testvérének, Alfoldy Péternek a kezébe került. 1494-ben még Alfoldy Bálint emberei látják el a fogyasztási adóhivatalt, de sem ebből a 16 forintnyi illetéket, sem Alfoldy Bálint vagyona után járó 24 forint adót nem fizette be senki (GedB. 15). Alfoldy Bálint, miként említettük,Kempnyey László gróf özvegyének soproni vagyonát 1486-ban azért vette át Nagylucsei Orbán győri püspöktől és királyi kincstartótól, mert Mátyás királyt nagyobb kölcsönnel kisegítette. O, ill. örökösei 1494-ig élvezték a vagyon jövedelmét is, ezért kellett volna évi 24 forint adót fizetniök. Alfoldy Bálint e vagyon kezelését csak nyújtott kölcsöne törlesztésére kapta. Ezért fordulhatott elő, hogy 1494. márc. 11 -én II. Ulászló felszólította a városi tanácsot: e vagyont az özvegy kezéből István szerem i püspök haszonélvezetébe adják (1/6:127-128). Ez azonban nem következett be: júl. 11-én Erdélyi (Siebenbürger) Jakab kereskedő, aki Alfoldy Bálintnak 50 magyar forinttal maradt adósa, ezt az összeget Alfoldy adósságainak törlesztésére befizette a városnak (GedB. 5), aug. 8-án pedig Alfoldy Péter, Mátyás király adóslevelének birtokában, az örökösök nevében letiltatta a Kempnyey-vagyont (GedB. 26). A Kempnyey-vagyon 1495-ben visszakerült Nagylucsei Orbán birtokába (GedB. 16), az Alföldy-örökösökre 1495-1499-ig már csak évi 10-10 forint adót vetettek ki (GedB. 15). Ezzel is adósok maradtak (ÏI/5: 45, 62). A Kempnyey-vagyónból csak a belvárosi ház (ma: Templom u. 4. sz.) maradt a birtokukban: ezt felerészben Maraczy Bernáttól (hitelező ?), felerészben Alfoldy Péter fiától, Istvántól vette meg Schreiber Mátyás kereskedő: amikor a ház első felét 1499. júl. 26-án telekkönyvezik Schreiber Mátyás számára, Alfoldy Bál int szomszédos egykori lakóháza (ma: Templom u. 2. sz.) már a város tulajdonában van: halbntaill haws Jn der Stat hinderm klöster Zwischen Gemeiner Stat haws vnd Fysisch Pauln hewseren gelegen (Gb. 30v; 1/7: 86). A város a házat Farkas Péter belső tanácsos révén 1498. decemberében Alfoldy Pétertől vette meg (II/5: 90). 1502-ben a város visszavásárolta azokat az ingatlanokat is, amelyeket Alfoldy Péter 1489-ben Paur Vidtől vett meg (Gb. 16r), de még 1505-ben is folyik Alfoldy Bálint Sandszőlőjének az eladása (GedB. 98). Ekkor már a fogyasztási hivatal is a város kezelésében van: pl. 1503. szept. 28-án a városi kamarás 10 forintot vételez a fogyasztási adószedőktől (II/5: 131). 12. A szintén Alfoldy Bálint idejéből származó 1490. évi harmincad jegyzék első hónapja márc. 8-án kezdődött volna: nern tudjuk, miért kezdték meg csak márc. 11-én. Az 1. lap összegezése bizonyítja, hogy a jegyzék elejéről legfeljebb a címlapja hiányzik (a magyar aranyforintot szokásosan 300 bécsi dénárjával számították). A többi hónapkezdetek: ápr. 5., máj. 2., má j. 31., jún.-28., júl. 26. (aug 22-ig bezárólag). Nem tudjuk, miért nem vezették a harmicadjegyzéket máj. 3 — jún. 11-e között:

2 ' a 8 lap összegzése ismét bizonyítja, hogy nem hiányzik semmi (a mi összegzésünk 9 dénárral kevesebb). így a márc. 11-aug. 22-ig terjedő időre 110 „munkanap" és 14 szünnap esik. Mindenesetre feltűnő, hogy ápr. 29-én és 30-án még visznek ki lisztet és halat (lovat; hoznak be poharai), a napi harmincad bevétel, 11 solidus 13 dénár, ill. 2 solidus 26 dénár. Máj. 1 -én azután megugrik: a váratlan nagy forgalom miatt az írnok nem is részletezi az árukat és harmincadjukat, hanem összevontan közli, hogy a gabona, lovak, ökrök, (kivitel), vászon, paraszti posztó, ruhaneműk és kalmáráruk, (behozatal) után összesen 66 font 6 solidus 11 dénár harmincad (!) jött be váltópénzben és aranyforintban (in pecuniis et