Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Mollay Károly: A soproniak harmincadvámja 1383-1542

Joachim Jakabon kívül még szerepel Lackner Márton ( 1460-1502) és felesége, Neuhof er János (1483-1495), Orthaim Vilmos (1466-150 l),Salzer Márton (1475-1498), Schmied Konrád (1481-1505), Stegersbacher Gáspár ( 1480-1509). A hét régihez két új csatlakozik: Branstä tter Farkas ( 1486-1490) és Tutvogel János ( 1487-1501 ). 10. A kalmárokkal ellentélben a kereskedők számát nem szabta meg a városi jogszokás. Az árosok általában a kivitelben, a kalmárok a behozatalban vettek részt: a kereskedők mindkettőben. Ennek legbeszédesebb példája Erdélyi (Siebenbürger, Cseh, Pehem) Jakab (1477-1520-1527); a továbbiak: Haunperger Lénárd (1454-1488), Herb Kristóf ( 1457-1491 ), Magos Imre ( 1469-1500), Schottel Mihály ( 1476-1510), Schreiber Mátyás (1466-1503), Säuberlich István (1482-1515), Türnitzer Mátyás (1456-1494), Zemper Bálint ( 1469-1495). Az újakhoz tartozik a vaskereskedő Eisner Györgv ( 1489-1523). 3. kép Kramer András 1440. évi pecsétje 11. Az imént elemzett első, 1483-1489. évi harmincad jegyzék csak a soproniak által behozott, ill. kivitt árukat, esetleg érteküket, valamint az utánuk fizetett harmincadot jegyzi fel. Ez nem minden nap történt, de a vasárnaptól számított hétnek

16

^ minden egyes napja szerepel bizonyos időközökben. Ezzel szemben a második, 1490. évi harmincadjegyzék (1174: 340-350) napról-napra jegyzi fel az összes behozott, ill. kivitt árut, az utánuk fizetett harmincadot, külön kiemelve a nem soproniakat. (A soproniak közül csak Zemper Bálint kereskedő és Joachim Jakab kalmár fordul elő: ők 4, ill. 1 forint régi adósságot törlesztenek 11/4:348,349). Az elsőharmincadjegyzék a városi tanács által kirendelt belső tanácsosoktól (Joachim Jakab, Magos Imre) származik: bár mindketten tudtak írni, az írásbeli teendőket valamely íródeák (vö. 1488: Tempore Franciscill/4:329) végezte. A második harmincadjegyzék a királyi harmincadostól, ill. Íródeákjától való. Az 1490. évi harmincad jegyzékhez hasonlónak az 1483-1489. évekre is kellelt készülnie, ez azonban nem maradt fenn. A városi harmincadjegyzéket tisztújítási évek szerint ( ápr. 24-től a következő év ápr. 23-ig) vezették, a királyi harmincadjegyzéket mindig hétfővel kezdődő, négyhetes hónapok szerint összegezték (pl. Inicium mensis secundi II/4:343 stb.). A két harmincadjegyzék annyiban is különbözik egymástól, hogy a királyi a szünnapokat is megnevezi. Ilyen szünnap volt például a nagyszombat és a húsvétvasárnap, de a húsvét előtti negyedik (Oculi), harmadik (Laetare ) és első (virágvasárnap), valamint a húsvét utáni első (Quasimodo geniti) és második (Misericordia ) vasárnap is. Ebben az a feltűnő, hogy a városi harmincadjegyzékben Oculi vasárnapja 1489-ben,(II/4:334) csQuasi modo gern« vasár-