Házi Jenő emlékkönyv (Sopron, 1993)

Település — Társadalom — Politika — Kultúra (Források és tanulmányok Sopron város és megye történetéhez) - Mollay Károly: A soproniak harmincadvámja 1383-1542

3 női fejkendőt („vulgo ffedél vocata" 1/3:262). 1452-ben III. Frigyes császár puskaporgyártójától salétromot foglaltak le, úgyhogy a bécsújhelyi kormánytanácsos kénytelen volt ez ügyben a harmincad jövedelem zálogosurához, Giskra Jánoshoz folyamodni (1/3: 368). 1456-ban a pottendorf i (Alsó-Ausztria) várnagy kéri a soproni harmincadost és a Szélmalom utcai vámost, hogy Albert von Pottendorf sáfárját 7 hordó, Sopronkeresztúrott termett borával akadálytalanul haladhasson át Sopronon (1/4:141). 6. Mátyás király sem megválasztása, sem megkoronázása után még nem élvezhette a soproni harmincadhely jövedelmét. Az 1459-ben elhalt Stanz Jánosnak a soproni harmincadhely zálogjogára vonatkozó oklevelei még 1467. márc. 8-án is a soproni tanácsnál voltak, mivel örökösei nem tudtak megegyezni, kié legyen a jövedelem (1/5:262). Viszont III. Frigyes még Sopron visszaváltása előtt Mátyás egyik hívének, Grafenegger Uruknak zálogosította el a soproni harmincadhely jövedelmét; az új zálogosúr azonban nem tudta megkapni a pénzét, mivel a soproniak — nyílván a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt — nem fizették be a harmincadot, hanem felírták, amit a türelmetlen Grafenegger Ulrik 1464. máj. 19-én tett szóvá (1/5: 121). Mivel a soproniak nem fizettek, Mátyás király 1467-ben három ízben (jan. 19., febr. 2„ júl. 30) szólította fel őket, hogy a volt Sopron vármegyei főispán és soproni városkapitány a pénzét megkaphassa (1/5:260,261,269). Az ügy nyilván elintéződött, a soproni harmincad jövedelme Mátyása királyé lett, aki 1483. febr. 5-én a soproniak szolgálataiért

5

^ a város évi adójából 10 éven át évi 300-300 aranyforintot, a soproni harmincad jövedelméből 16 éven át évi 200-200 aranyforintot engedett át a városnak ad municionem et reformacionem eiusdem civitatis nostre 'városunk megerősítésére és helyreállítására' (1/6: 16-17). Egy tanácsosnak kellett a harmincados melleit a városnak járó harmincadot beszednie, soproniaktól is, idegenektől is. Mátyásnak ezzel az intézkedésével függ össze kél harmincad jegyzék (H/4:317-350). Az első csak a soproniak által befizetett harmincadvámot tünteti fel 1483. ápr. 6-tól 1489. dec. 13-ig: 1483- ban: 70

forint 39 dénár 1484- ben: 33 forint 39 dénár 1485- ben: 41 1/2 forint 36 dénár 1486- ban: 64 1/2 forint 2 dénár 1487- ben: 68 forint 38 dénár 1488- ban: 92 forint 1489- ben: 79 1/2 forint 22 dénár Összesen: 450 forint 37 dénár, (az elszámolás szerint: 22 dénár). Tehát egyik esztendőben sem jött össze a király által engedélyezett 200-200 forint. A latin nyelvű feljegyzéseket egy német nyelvű írnok (yö.guttes 'állati bőrök' a eûtes 'ua.' helyett II/4: 318) készítette, a pénzről is ő számolt cl vagy a kiküldött tanácsosnak (1438ban Joachim Jakab Kolostor utcai, 1484-ben Magos Imre főtéri kereskedő, 1486-ban Joachim Jakab) vagy pedig egyenesen a városi kamarásnak: 1484/85-ben, 1485/86-ban 1486/87-bcn Rauch Farkas Szt. György utcai kereskedőnek, 1487/88-ban és 1488/89ben Orthaim Vilmos sópiaci kalmárnak. Ez az első harmincad jegyzék azért is értékes, mert a behozott és a kivitt árukról is, az árukat szállító személyekről is tájékoztat, sőt még a szállítás napjáról is. Az éveket nem naptári évek, hanem tisztújítási évek (ápr. 25-a következő év ápr. 24-e) számítják. A soproniak ál tal kivitt legfontosabb árukat a harmincad jegyzék 1483/84. és 1485/86. évi része sorolja fel (Exitus 'kivitel' II/4:319, 322): gabona méz, viasz, ökörbőr, zab, liszt;