Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
III. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK ÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG STÁTUSZÁT ÉRINTŐ VITÁK AZ 1920-AS ÉVEKBEN
iránt. A Berlinnel rokonszenvező körök is rendkívül lehangoltan fogadták a vezető német politikus szavait, amelyek akkor hangzottak el, amikor épp kezdett erősödni a vonzalom a német külpolitika iránt. 319 Löbének gyorsan tisztáznia kellett kijelentését. A Pester Lloyd augusztus 7-i számában igyekezett megnyugtatni bírálóit, hogy beszéde semmilyen más nép ellen nem irányult, és a félreértés csupán egy tévedésen alapuló tudósításnak köszönhető. Ám azt is hangsúlyozta, hogy a Rothermere-mozgalom Burgenland helyzetét valóban nem befolyásolja, és mind az osztrák-német egyesülési kérdésekben, mind egyéb ügyekben a nemzeti önrendelkezés elve az irányadó. 320 A Pester Lloyd megelégedéssel nyugtázta, hogy a Reichstag elnöke az ügyet Magyarország vonatkozásában „kielégítő módon" rendezte. Nyugat-Magyarország szempontjából az eset látványos példa arra, mit tartottak fontosnak a témával kapcsolatban érzékeny helyi politikusok és újságírók, s mit azok, akik a kérdést a teljes magyar revíziós komplexum felől közelítették meg. Utóbbiak közül is a külpolitikai szempontból véleményformálónak számító személyiségek jószerivel átsiklottak az inkriminált megnyilatkozás Burgenlandot érintő kitételei fölött. Berlinben azonban nem választották külön az eset tanulságait. Német részről ezért nemcsak Löbe kényszerült óvatosságra. Ezt követően az egész német külpolitika nagyobb előzékenységet mutatott Magyarországgal szemben, és nagyobb figyelmet fordított a magyar érzelmek tiszteletben tartására Burgenland ügyében. Bernhard Bülow külügyi államtitkár 1928. augusztus 18-án, Walko Lajos tervezett németországi látogatása előtt gondosan tájékoztatta miniszterét a Löbe-affér minden fejleményéről. Bülow szerint a helytelenül idézett kijelentés azt a látszatot keltette Magyarországon, hogy a német nép egy emberként fellép a trianoni béke sérthetetlenségéért. A bajok okozójának voltaképpen ő is Lesért tartotta, ám a Pester Lloydban megjelent cáfolat véleménye szerint elsimította az ügyet. A tanulság mindenesetre az volt, hogy csínján kell bánni a burgenlandi kérdés kezelésével, mivel annak az egész magyar revízióra nézve komoly áthallásai lehetnek. 321 Amikor Schoen Budapestről hírül adta, hogy 1928. október 14-én Sopronban felavatják a Hűségkaput, valószínűleg sejthette, hogy az ünnepség szónokai nem rejtik véka alá a Löbe-incidens nyomán kialakult véleményüket, és e helyütt valószínűleg Bethlennek is reagálnia kell majd az ügyre. Schoen javasolta Berlinnek, hogy a német sajtó abban az esetben is tartózkodó magatartást tanúsítson, ha a rendezvény alatt a magyar sovinizmus hullámai magasra csapnának, és esetleg Burgenland visszaszerzésének igényét is kifejezésre juttatnák. 322 Bülow kérte is a sajtóosztályt: a követ javaslatát megszívlelve hasson oda a német lapoknál, hogy a burgenlandi kérdés nyilvános taglalásától lehetőség szerint tekintsenek el. Ne firtassák, miként került Burgenland Ausztriához, hogyan zajlott a soproni népszavazás, 323 mert ez nem lehetséges anélkül, hogy az érintettek még be nem gyógyult 319 Calice budapesti osztrák követ jelentése, ill. magyar sajtószemle. Adolf Kunz követségi tanácsos összeállításában, 1928. július 27. és 31. NPA, Kt. 788, Liasse Ungarn, l/l. 1926-1934. 42/pol. 320 Pester Lloyd, 1928. augusztus 7. 321 Bernhard Bülow külügyi államtitkár jelentése a külügyminiszternek, 1928. augusztus 18. PAAA, II. b, Bd. 4, Pol. 6, R.73415. 322 Schoen követi jelentése a külügyminisztériumnak, 1928. október 6. PAAA II. b, Bd. 4, Pol. 6, R73415, K274567. 323 Német hírlapírók egyébként időnként meglepő tájékozatlanságot árultak el Nyugat-Magyarország illetve a nyugat-magyarországi kérdés kapcsán. A Tägliche Rundschau korábban már említett egyik cikkében például azt taglalta, hogy a magyar lapok Burgenlandot mindig a németekkel hozzák összefüggésbe, ezért nem árt tisztázni, hogy - mivel Ausztria szuverén ország - Németországnak közjogi szempontból nincs joga hozzászólni a kérdéshez. Az igencsak helyénvaló megállapítás után azonban így folytatja: Abban az esetben, ha Ausztria és Németország egyesül, szintén nem vetődhet fel Burgenland visszaadása Magyarországnak, mert a volt nyugat-magyarországi területek 251 község szavazása alapján csatlakoztak Ausztriához. Ezt az visszacsinálni nem lehet, mert ezzel Németország a népek önrendelkezési jogát tagadná meg. MOL, Sajtó Levéltár, K 428, 172. k. MTI jelentés, Berlin, 1928. február 1.
