Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

III. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK ÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TÉRSÉG STÁTUSZÁT ÉRINTŐ VITÁK AZ 1920-AS ÉVEKBEN

ámde számos nehéz feladattal kell megküzdenie, Burgenland túl sok jóra nem számíthat. Lerchenfeld éppen ezért úgy ítélte meg, szükség van Németország részvételére a tartomány fejlődésének felgyorsításában. „Némelyek azzal vádolják Németországot - írta - hogy az Anschluss megvalósulása érdekében lemondana Burgenlandról, mivel bizonnyal fizetnie kellene a jóváhagyásért és a kicsi, Sopron nélkül ráadásul értéktelen tartomány miatt nem fogja kockáztatni a magyarok értékes barátságát.

509 A külügyminisztérium álláspontjával nem teljesen egybevágó módon Lerchenfeld úgy gondolta, hogy a fentiek miatt célszerű lenne - akár a pártatlanság látszatának feladása árán is - Burgenland német jellegét nyomatékosítani, és a magyarok előtt is kifejezésre juttatni, hogy a tartomány az önrendelkezési jog szerint Ausztriához, következésképpen perspektivikusan a Német Birodalomhoz tartozó terület. Az osztrák kormánynak a tartomány pártolása fejében támogatnia kellene a német tőkét. A jelentés azt is javasolta, hogy német sajtóorgánumokban foglalkozzanak többet a térséggel. A kapcsolatok erősítése érdekében kívánatosnak tartotta a közeljövőben német küldöttség menesztését Burgenlandba.

310 A követ által kívánatosnak tartott látogatást a következő év nyarán sikerült nyélbe ütni, ráadásul úgy, hogy az a Lerchenfeld által elképzelt politikai küldetését is betöltötte. Mégis éppen a német delegáció burgenlandi látogatása és a vizit fals politikai felhangjai intették később óvatosságra a németeket Magyarországgal szemben. Az esemény ezért fontos mérföldkő lett a Wilhelmstrasse Burgenland-politikájában. 3.3. A Löbe-affér és következményei Németország Burgenland-politikájára A magyar kormányfő 1928. októberi, Sopronban elhangzott beszédében - mint láttuk kénytelen volt reagálni azokra a határon túl elhangzott kijelentésekre, melyek szerint Burgenland státuszát Németország is szavatolja. Bethlen beszéde félreérthetetlenül utalt Paul Löbének Savanyúkúton elhangzott nyilatkozatára.

311 Júliusban a bécsi dalos találkozó vendégeként a Reichstag elnöke több német képviselő társaságában vett részt egy rövid burgenlandi kiránduláson. Az ünnepség már ezzel politikai színezetet kapott. Löbe azonban ezt még megtoldotta egy beszéddel, melyben biztosította hallgatóit - köztük a kijelentést ügyesen kiprovokáló Ludwig Lesért, Burgenland tartományfőnökének helyettesét -, hogy nem csupán Német-Ausztria, hanem az egész német nép zárt sorokban áll Burgenland mögött. Löbe ezzel egyértelműen értésre adta, hogy az osztrák-magyar határ tekintetében nincs helye revíziónak. A politikus Rothermere lordot és a fellépése következtében kibontakozott mozgalmat is megemlítette szónoklatában. Szavai - elsősorban nem Burgenland, hanem a magyar revíziós komplexum egésze miatt - nem kis vihart kavartak a magyar politikai közéletben. A magyar határszélen természetesen a nyugat-magyarországi irredenta szemszögéből kritizálták a német politikus szavait. Budapesten azonban úgy érezték, hogy a szerencsétlen időpontban elhangzott Löbe-nyilatkozat a Rothermere lord által felvetett revíziós törekvések jogosságát egészében kérdőjelezi meg. A Budapesti Hírlap azt fájlalta, hogy Löbe azt a nemzetet támadta hátba, 309 Lerchenfeld követ jelentése 1927. február 10. PAAA II. b, Bd. 4, Pol. 6, R73415, Oe. 233. (K274482). Egy évvel később ezzel szinte teljesen egybehangzó volt Schoen budapesti német követ jelentése is, amely a magyar sajtó és közvélemény hangulatát tolmácsolta. E szerint Magyarországon széles körben elterjedt, hogy Németországot nem különösebben érdekli Burgenland jövője. Schoen mellesleg azt tanácsolta, hogy Stresemann a Walko Lajossal folytatandó genfi tárgyalásain is vesse fel a kérdést. Lásd Schoen jelentése, Budapest, 1928. február 11. PAAA IL b, Bd. 4, Pol. 6, R73415. 310 Lerchenfeld követ jelentése 1927. február 10. PAAA IL b, Bd. 4, Pol. 6, R73415, Oe. 233. (K274482) 311 Paul Löbe a vezető szerepet játszott az anschluss-gondolat ébrentartásában. Egyik vezetője volt az 1921-ben megalakult Österreichische-Deutsche Volksbundnak, mely 1923-től saját lapot is fenntartott. Löbe már 1925-ben is vezetett egy népes parlamenti delegációt Ausztriába, az egyesülés propagálása céljából. Lásd Kerekes 1963. 26. o.