Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

VIII. BIZONYTALANSÁG ÉS STABILIZÁLÓDÁS AZ ANSCHLUSST KÖVETŐEN

meg is felelnek a hivatalos magyar statisztikai kiadványokban szereplő számoknak,

831 a németajkú népességre vonatkozó kimutatás azonban — ilyen mértékben nyilvánvalóan alaptalanul — több mint tízezerrel haladja meg az 1930-as itthoni népszámlálás során kimutatott értékeket.

832 A füzet szerzői ezt még meg is toldották azzal, hogy a VDA statisztikája szerint a németek száma ennél is magasabb, (30 202 fő) sőt, ha az idehozott, „városidegen" elemeket (főiskolások, magyar hivatalnokok, zsidók stb.) leszámítjuk, Sopron népessége kb. 70%-ban németnek tekinthető. A határkérdésekről szóló fejezet megállapítja, hogy a német birodalmi határ Niederdonau Gau keleti részén hosszú szakaszon kettészeli a zárt német néptalaj területét. A lényegileg egyenes határvonal Sopron térségében egy mély bemetszést ír le. Ez esetben ráadásul nem kényszerű földrajzi okok vezettek kb. 25 km hosszan húzódó és 15-17 km mélyen benyúló magyar határelőnyhöz. Az írás megállapítja, hogy a jelenlegi határviszonyok egy sor nehézséget szülnek a baráti Magyarországgal folytatott kapcsolatokban, ezért a népi szempontok figyelembe vételével történő újraszabályozás a lehető legkívánatosabb lenne. A változtatás ugyanakkor határ- és közlekedéspolitikai szempontból megfontolásra érdemes. A határmódosítás terve szerint a Fertőtől keletre, Hollingtól (Fertőboz) Deutschkreuzig (Sopronkeresztúr) húzódó, majd Niederdonauba csatlakozó vonal Kópházát is magában foglalva kb. 50 km-rel lerövidítené a határszakaszt, s ezzel Sopron kiszabadulhatna „határpolitikai veszélyhelyzetéből". A fent körülírt államhatár a szerző szerint nem jelentene semmilyen komoly veszteséget a magyar érzület és nemzeti érdekek számára, mivel az egyetlen magyar település, Nagycenk (a nemzeti szempontból elsőrendűen fontos Széchenyi-sírral) nem esne bele a leválasztandó területbe. A rendezéssel a veszélyeztetett Felsőpulya helyzete is megerősödne, és német hátországával jobb összeköttetésbe kerülne. Már régóta kedvelt érvnek számított Sopron nehéz gazdasági helyzete. Az elaborátum e témával kapcsolatban arra tér ki, hogy a város siralmas állapotát már magyar körök is felismerték, de a problémákat kiküszöbölniük nem sikerült. A város a magyar irredenta központjává vált, mivel a válságból való küábalás egyetlen útját Burgenland (jelenleg Niederdonau és Steiermark) visszaszerzésében látják. Sopron a keleti Niederdonau természetes piaca - áll a projektumban. Legfontosabb feladata a Bécsi-medence és ipari településeinek ellátása mezőgazdasági cikkekkel, mint előállító és elosztó központ. A mai határvonal létfontosságú köz- és vasútvonalakat vág keresztül, aminek következtében Bécs és Felsőpulya elvesztette egymással a kapcsolatát. Sopron fontos közlekedési csomópont, amelyen 5 vasútvonal keresztezi egymást. Sopron bekapcsolása a Birodalomba az etnikai elveknek is megfelel, és Südosteuropa újjárendezésével megnyílhat a lehetőség az etnikai határ meghúzására. A nehéz helyzetben lévő határnémetség a legsúlyosabb szorongattatás, üldöztetés és méltánytalan bánásmód ellenére is ragaszkodik németségéhez. A város és környékének visszatérése véget vetne a legmagasabb körök által is támogatott magyar irredentának, mely folyamatos nyugtalanságot kelt a térségben. Összefoglalva, a határrendezés szabadságot, fellendülést és határstabilizációt eredményezne - áll a javaslatban.

833 A másik füzet, mely a Die Eingliederung der deutschen Westungarn in das Deutsche Reich (Német-Nyugat-Magyarország beillesztése a Német Birodalomba) címet viseli, a nyugat-magyarországi megyék, Győr-Moson-Pozsony, Sopron és Vas németségéről ad ismertetőt, és tesz javaslatot új határvonalra. A szöveg elején leszögezi, hogy a Dunától a Muráig, Pozsonytól Szentgotthárdig német falvak és városok láncolata alkotja a határvidéket, melyen 831 Lásd: Thirring Gusztáv: Statisztikai adatok Sopron városáról, Sopron, 1936. 832 A füzetben szereplő 26 395, szemben a magyar adatsorokban közölt 14 912-vel. 833 Tervezet Sopron Németországhoz csatolásáról (d. n., az aktához csatolt utolsó dokumentum keltezése: 1940. szeptember 5.). PAAA, Pol. XII, 42. Der Anschluss Oedenburgs an das Deutsches Reich. R105162.