Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
VI. A HARMINCAS ÉVEK VÁLTOZÁSAI A REGIONÁLIS POLITIKÁBAN
tartott francia orientáció (melyre Gratz is utal a Tardieu-féle terv magyarországi fogadtatása kapcsán) átadta a helyét az Olaszország irányában kibontakozó aspirációknak, bár Gömbös október 4-i rádióbeszédében, óvatosságból, egyelőre nem utasította el a dunai államok együttműködését. 699 Az adott európai és hazai körülmények közepette szükségképp kihasználatlanul maradt lehetőség mindazonáltal a nyugat-magyarországi—burgenlandi térséget is megfosztotta a gazdasági és politikai válságból való kilábalás lehetőségétől. A gazdasági egymásra utaltság nem bizonyult elegendő kényszerítő erőnek a politikai feszültségek rendezésére, sőt az említett Tagespost cikk arról panaszkodott, hogy a különféle kereskedelmi korlátozások és gazdasági nézeteltérések magyar részről is a burgenlandi kérdés kiélezéséhez vezettek. 700 Nem mondhatjuk tehát, hogy a válság egy csapásra egymás karjaiba hajtotta volna a húszas években némiképp lecsillapodott feleket. Burgenland továbbra is vitatott terület („Streitland") maradt egyes politikusok és publicisták számára, akik változatlanul hajlamosak voltak kihasználni minden alkalmat, hogy véleményüket kifejtsék. Elgondolásaik a kérdés jelentőségéhez képest általában eltúlzott formában öltöttek testet. A probléma felnagyítására jellemzőek azok a megnyilvánulások, melyekben előszeretettel titulálták Burgenlandot „Ostmark Elzászának". A hasonlat nem egyszer fordult elő a korabeli irodalomban. 701 Osztrák oldalról ráadásul élesen bírálták és alaptalannak tekintették az összehasonlítást, mivel szerintük a Burgenlandra és a vele szoros földrajzi és kulturális összeköttetésben lévő Nyugat-Magyarországra vonatkozó osztrák jogigény sokkal megalapozottabb, mint a németek joga Elzász-Lotharingiára. A két problémát egybevetve megállapították, hogy Burgenland határai keleten még lezáratlanok; paraszti összetételű lakossága körében - az elzászival ellentétben - nem ment végbe vérkeveredés. Német nyelvét máig megőrizte, s ezt a magyar kormányok asszimilációs törekvései sem tudták megakadályozni. A földrajzi, nyelvi kapcsolatokon túlmenően a teljes egykori Nyugat-Magyarország gazdaságilag is nyugat felé gravitál. 702 1930 októberében a kancelláriának kellett megkeresni a tartományi kormányzatot, egy Burgenlandról készülő filmmel kapcsolatban. A bécsi illetékesek kérték a helyieket, hogy tekintettel a magyar érzelmekre és azokra, akik a népszavazás nemzetközi felügyeletét ellátták (Anglia, Franciaország és Olaszország) mellőzzenek néhány részletet a filmből. A Berliner Kulturfilm GmbH által forgatott film egyes jeleneteiben ugyanis a népszavazás igazságtalanságát tárták a nézők elé, hangsúlyozva, hogy emiatt 50 ezer németet zártak el az anyaországtól. A kommentár kifejezetten a tartományi kormány kívánságára került a filmbe. A berlini osztrák követ azonban még idejében felhívta a figyelmet a várható magyar tiltakozásra. A burgenlandiak azt válaszolták, hogy a tartományi kormányzatnak jogában áll befolyást gyakorolni a film forgatókönyvére. Ezzel a lehetőséggel az első rövidebb változat zárt vetítését követően éltek a tartomány vezetői. A kancellári hivatal azonban következetesnek mutatkozott a kérdésben. Jóllehet hangsúlyozták, hogy országuk szempontjából az utolsó lakosig mindenki rendíthetetlenül meg van győződve a népszavazás igazságtalanságáról, gondoskodtak róla, hogy a kifogásolt részeket kivágják a filmből. 703 Ahogy korábban láttuk, hasonló önmérsékletre kényszerült a burgenlandi vezetés az 1931-es ünnepségek lebonyolításakor is. Nyugat-Magyarországon ezzel egy időben valamelyest szintén mérséklődött a feszült hangulat. Erre utal, hogy az egykori felkelőharcok vezetőinek az évfordulós rendezvényeken való megjelenését nem különösebben szorgalmazta 699 Bővebben Lásd Pritz 1982. 66-67. o. 700 Tagespost, 1932. augusztus 13. 701 Lásd pl. a Zeitschrift für Geopolitik című füzetsorozat 1931. VIII/8. számát. 702 Mitteilungen des Burgenländischen Heimat-und Naturschutzvereines. V. Nr. 4. 1931. október-december, 82. o. 703 KanceUári Hivatal, 1930. október 22. ÖstA, AdR, NPA, Kt. 237, Liasse Österreich 2/18. 1930. Fol. 322, 327.
