Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
V. A HARMINCAS ÉVEK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI PROBLÉMA NÉZŐPONTJÁBÓL
Gömbös nem tudta teljesen eloszlatni az osztrák kancellár kétségeit. Dollfuss meg volt győződve róla, hogy a berlini találkozónak osztrákellenes éle volt. Pár nappal később Gabriele Preziosi bécsi olasz követ előtt is hangot adott azon aggályainak, hogy a tárgyalások egyik célja az olasz-német-magyar kapcsolatok elmélyítése lehetett. Az így szorosra fűzött együttműködés feladata szerinte az volt, hogy a hármak azután közös akcióba kezdhessenek Ausztria ellen. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Gömbösek megtárgyalták Ausztriának Németország és Magyarország közötti felosztását, valamint egyetértettek Burgenland elcsatolásában is. 630 Róma, Budapest és Berlin lehetséges együttműködése miatt Bécsben úgy látták jónak, ha az olasz fővárosban is tapogatóznak a kérdésben. Egon Berger-Waldenegg külügyminiszter ezért olasz kollégájánál, Galeazzo Cianonál érdeklődött Gömbös tervei felől. Kettejük telefonbeszélgetéséből arról értesülhetünk, hogy a magyar miniszterelnök annak idején Rómában 631- bár szóba hozta - csupán elméleti értelemben beszélt az Ausztriával szemben fennálló magyar jogigényekről. 632 Ez is elég volt ahhoz, hogy Leopold Hennet budapesti osztrák követ másodszor, immár nem telefonon, hanem hosszú személyes beszélgetés során próbáljon benyomásokat szerezni Gömbös berlini útjának ausztriai vonatkozásairól. A magyar kormányfő kijelentette, hogy az olasz-német-magyar együttműködés a független Ausztriát is partnernek tekinti, és megerősítette, hogy „...Burgenland kérdését országa sohasem tekintette vitás problémának a szomszédos és baráti állammal, mert ez csupán „bagatell" kérdés". 633 Július elején Ascanio Colonna budapesti olasz követ előtt is akként nyilatkozott, hogy Dollfuss aggodalmai feleslegesek. Burgenland elhanyagolható kérdést jelent azokhoz a követelésekhez mérten, melyeket a csehekkel, a szerbekkel és a románokkal szemben támaszt a magyar politika - jelentette ki az olasz diplomatának. 634 Az elhangzottak igazát a miniszterelnök 1933. július 10-i bécsi útjának tapasztalatai is alátámasztják. Gömböst - amint arról a magyar sajtó beszámolt - rendkívül szívélyesen fogadták az osztrák fővárosban, és sem a látogatásról szóló híradásokban, sem az azt kísérő kommentárokban nem szerepelt a nyugat-magyarországi kérdés. 635 (A probléma létére jószerével csak néhány csehszlovák lap utalt 636 ) Ezután igencsak meglepő, hogy a hónap végén Hennet - már nemcsak általánosságban, hanem konkrét formában is nekiszögezte Gömbösnek a kérdést: berlini látogatása során vajon előhozakodott-e Burgenland ügyével Hitlernél? Gömbös ezt határozottan tagadta, kijelentve, hogy a mai zavaros és mozgalmas időkben ez alig lett volna lehetséges Németországban. Utóbbi megjegyzése arra utal, hogy Gömbös a Nyugat-Magyarországgal kapcsolatos terveiről nem tett le végleg, ám azokat egyelőre nem tartotta megvalósíthatónak, sőt felvethetőnek sem. 637 A probléma ettől függetlenül a „levegőben lógott", olyannyira, hogy a három közvetlenül érintett országon kívül más államok vezető köreit is foglalkoztatta. Magyarország szomszédai már ekkor aggódva figyelték, vajon tesz-e területi engedményeket, vagy ígérvényeket a német külpolitika az Anschluss magyar jóváhagyásáért cserébe. A birodalom bukaresti követe kénytelen volt hivatalos cáfolatot kérni kormányától, miután megbízható forrásokból értesült róla, hogy állomáshelyének bizonyos köreiben aggódnak a német kompenzációs ígéretek miatt. 630 p rez iosi bécsi olasz követ távirata Mussolinininek, 1933. június 27. In Réti 2003. 112. sz. dok. 94. o. 631 Gömbös 1933. március 17-én tárgyalt Rómában Mussolinivei. 632 Feljegyzés Guido Schmidt külügyi államtitkárnak Berger Waldenegg és Ciano között zajlott telefonbeszélgetésről, 1933. június. ÖStA, AdR, NPA, Kt. 416, Liasse Ungarn II/4. Geheim, 117/pol. (Fol. 290.) 633 Preziosi távirata Mussolininek, 1933. június 29-én. In Réti im. 115. sz. dok. 95-96. o. 634 Colonna budapesti olasz követ jelentése Mussolininek, 1933. július 4. In Réti 2003. 120. dok. 99. o. 630 Az osztrák-magyar határ tulajdonképpen csupán egy összefüggésben jelenet meg a tárgyalásokon; amikor Dollfuss ismertette tárgyalópartnereivel a Fertő-tó egy részének kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. Gömbös a maga részéről hozzájárult, hogy e kérdésben a későbbiekben meginduljanak a konkrét tárgyalások. Lásd Magyarság, 1933. július 11. 636 A Narodni Politika cikkével kapcsolatban Lásd MOL, KÜM, K 63, 168. 1933-20/7. 178. 637 Napi jelentés Hennet követ Gömbösnél tett látogatásáról, 1933. július 27. MOL, KÜM, K 63, 168. 1933-20/7. 126.
