Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)
V. A HARMINCAS ÉVEK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI PROBLÉMA NÉZŐPONTJÁBÓL
Az osztrákok már Gömbös honvédelmi miniszterré történt kinevezését is aggodalommal fogadták. Követük 1931-ben tudakozódott Walko külügyminiszternél egy esetleges külpolitikai irányváltás lehetőségéről, amit szerintük a kormányváltás óta Budapesten gyakran hangoztattak. A megbeszélés után Calice megnyugtathatta Schober külügyminisztert, hogy semminemű külpolitikai változástól nem kell tartani. Az aggodalmaskodókat mindemellett nemcsak a fajvédő és területvédő múltja miatt közismert miniszterelnök személye nyugtalanította, hanem már az 1933 februárjában bekövetkezett kormányváltozás is. A Gömbös-kabinet külügyminiszteri posztját 1932 októberétől 1933 januárjáig Puky Endre, majd lemondása után 1933 januárjától egy hónapon át ideiglenesen Gömbös töltötte be. Február 7-én Kánya Kálmán személyében új, ambiciózus politikus került a tárca élére. Kánya aki rátermettségét, professzionalizmusát hamarosan bebizonyította, soproni születésű volt. Személyes kapcsolatai, a városhoz való kötődése nem volt ismeretlen az osztrák politikusok számára. 623 A népszavazás idején végzett tevékenysége pedig a lehető legrosszabb színben tüntette fel a bécsi kancellária és a Ballhausplatz illetékesei előtt. 624 Jobban tartottak azonban attól, hogy Gömbös kormányra kerülve véghezviszi radikális területvédő programját, és előbb vagy utóbb meg akarja valósítani Burgenland visszaszerzésére irányuló — többször hangoztatott — törekvését is. A Gömbös-kormány megalakulása idején Ausztria és Magyarország között fennállt jó diplomáciai kapcsolatok nem is befolyásolták a magyar miniszterelnököt abban, hogy az osztrák külügyminiszter előtt is kijelentse: a kormány nem mond le Burgenlandról. 625 Olaszország bécsi követének 1932. novemberi információi szerint Gömbös kész lett volna anyagi támogatást - mintegy kétmillió schillinget - nyújtani az Ernst Rüdiger Starhemberg vezette Heimwehrnek. Az így megerősített szervezetnek három hónapon belül el kellett volna foglalnia Bécset, majd a hatalom birtokában visszaszolgáltatni Burgenland egy részét. 626 Nincsenek ismereteink arról, hogy az olasz diplomata értesülései milyen valóságalappal rendelkeztek, mindenesetre Róma számára is jelezhették, hogy a Burgenlandra vonatkozó igény nem áll távol Gömbös elgondolásaitól. 1933 tavaszán Mussolini felkérte Gömböst, hogy ismertesse vele a konkrét magyar területi követelések mibenlétét. 0 erre megbízta Mengele Ferenc külügyi sajtófőnököt, hogy részletes térképet készítsen a kívánságokról a Duce számára. Az így kidolgozott elképzeléseik több ponton is eltértek a korábbi magyar revíziós tervektől. A változások - többek között - a burgenlandi területeket is érintették. A Gömbös-féle követelések nagyobb mértékben igazodtak stratégiai és gazdasági szempontokhoz, mint a régiek. Az etnikai alapú érvrendszer Ausztriával szemben használhatatlan volt. Nem úgy az új revíziós irányvonal (illetve az 1934re elkészült Mengele-féle térképvázlat), mely mintegy 4 ezer négyzetkilométernyi terület viszszaszerzését irányozta elő a nyugati határokon. 623 Itt jegyezzük meg, hogy Gömbös Gyula családjának vas megyei származása miatt szintén személyesen volt érintett a nyugat-magyarországi kérdésben, sőt mivel iskoláinak egy részét a soproni evangélikus líceumban végezte, a soproni kérdés is közel állhatott volna hozzá. Megnyilatkozásai, tevékenysége azonban nem utal arra, hogy itt szerzett élményei különösebben befolyásolták volna politikai célkitűzéseit. A város iránt nem mutatott nagyobb érdeklődést, sőt évekig halasztgatta személyes látogatását is. Sokkal erősebb volt a kapcsolat a régi soproni családból (Kania) származó Kánya Kálmán esetében, aki ezer szállal kötődött a városhoz, és halála után ott is temették el véglegesen. 624 Leopold Hennet budapesti osztrák követ jelentése Dolffuss kancellárnak, 1933. február 10. ÖStA, AdR, NPA, Kt. 19, 11/pol. 625 Pritz 1982. 21-22. o. 626 Gino Buti politikai főigazgató emlékeztetője Mussolini kormányfőnek és külügyminiszternek, Róma, 1932. november 9. Ismerteti: Réti 2003. 26. sz. dok. 39-45. o.
