Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939; Diplomácia és helyi politika a két háború között - Dissertationes Soproniensis 2. (Sopron, 2006)

V. A HARMINCAS ÉVEK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI PROBLÉMA NÉZŐPONTJÁBÓL

A HARMINCAS ÉVEK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAI A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI PROBLÉMA NÉZŐPONTJÁBÓL 1. Kooperációs elemek az osztrák-magyar és német-magyar viszonyban az 1930-as évek elején. A történelem addigi legdrasztikusabb recessziója új kihívások elé állította az országokat. A piackrízissel küszködő európai államok az 1930-as évek elején több regionális összefogás gondolatát is felvetették. Az együttműködés szükségessége szinte valamennyi kontinentális hatalom politikusai vagy teoretikusai körében megfogalmazódott. A gondolat persze nem volt új. Több évszázados előzmények után, az első világháború és a békék konfliktusai teremtették meg nemcsak az összeurópai integráció, hanem - jóllehet szűk körben - a kontinentálisnál kisebb méretű összefogás gondolatát is. Ezek az elképzelések azonban a hivatalos politikai gondolkodás mellékáramlatainak termékei voltak. A megosztott és erőszakoltan szétszakított köztes-európai térségben a publicisztika szintjén a két háború között is születtek különféle horizontális (Duna-menti unió, osztrák-magyar összefogás) és vertikális (a Balkántól a Baltikumig terjedő) projektek, melyek azonban az akkor érvényes politikai, külpolitikai helyzetben nem számíthattak érdemi támogatásra.

594 A gazdasági depresszió azután inkább a befelé fordulásnak kedvezett, rákényszerítve a politikusokat, hogy saját országaik gazdaságának menedzselésére koncentráljanak.

595 Az előkészítés fázisába ért elgondolások közül említsünk meg néhányat. 1930-31-ben az olasz kormány részéről Ignazio Brocchi vetette fel egy gazdasági indíttatású olasz-osztrák-magyar kooperáció tervét, mely egyrészt a magyar ipari érdekek védelme, másrészt a rivális német koncepciók miatt, többszöri újrapróbálkozás ellenére zátonyra futott. A német elképzelések középpontjában a Duna- medence országaival bilaterális alapon megkötendő egyezmények álltak. Németországnak a térségre gyakorolt befolyása ekkor ugyan még kisebb volt, de az efelé tett határozott lépések az 1931-ben meghirdetett németosztrák vámunióban már körvonalazódtak. A szerződés egyes német körök szerint egy regionális vámunió kezdetét jelentette volna, a német kormány azonban a rövidesen ejtette a vámközösség tervét.

596 A német előrenyomulás Közép-Európában aktivizálta a befolyását féltő francia külpolitikát, melynek részeként André Tardieu miniszterelnök 1932-ben egy lengyel-csehszlovák-magyar-román-jugoszláv-osztrák együttműködés kereteit igyekezett felvázolni. Mint annyi más próbálkozás, úgy rövidesen ez is kudarcot vallott, hiszen a francia hatalmi törekvéseket még mindig fenntartásokkal figyelő Anglia, a térséget megszervezni kívánó Németország és a Duna-medence iránt hagyományosan érdeklődő Olaszország alig egy hónappal születése után levetette a napirendről.

597 094 A témával kapcsolatban Lásd Gyarmati 1997. 46-49. o. 595 Ormos-Majoros 1998. 323. o. °

96 Uo. 332-335. o. A német integrációs elképzelések a téma irodalmából korábban sem hiányoztak. Megemlíthetjük itt például a Friedrich Naumann által kidolgozott Mitteleuropa-tervet, amely Közép-Európát, mint testvéri földet, védelmi szövetséget és gazdasági térséget fogta volna egybe. 597

Ormos-Majoros 1998. 338. o.