Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE
— természetesen itt is akadnak kivételek, mint például a dunántúli vonzáskörrel rendelkező evangélikus tanítóképző, vagy az összmonarchiai vonzáskörü tiszti leánynevelde.) 3.4.1. Adatok a tanárok származására, iskolázottságára, nyelvi megoszlására vonatkozóan a mintavételre kiválasztott életpályák tükrében A 19. századi soproni középiskolai tanárság összetételéről, életpályájáról tudomásom szerint eddig nem készült felmérés. Az adattár kiegészítéseként összeállítottam egy ötven életrajzból álló kis gyűjteményt (ld. 5.2. fejezet), amelyben jelesebb középiskolai tanáregyéniségek kap takhelyet. Az életrajzgyűjtemény összeállításakor igyekeztem minél szélesebben átfogni a 19. századot. Törekedtem arra, hogy a korszak elejéről éppúgy felvegyek a listára tanárokat, mint ahogy az 1910-es években pályakezdő fiatal tanár életrajzát is közlöm. A mintavétel másik fontos szempontja volt, hogy minden jelentősebb iskolatípusból szerepeljenek tanárok. Igyekeztem olyan személyeket kiválasztani, akik akár a városi, akár az országos társadalmi-tudományos életnek is tevékeny részesei voltak. Sajnos az apácarendek zárdaiskoláiban tanító apáca tanárnőkről, vagy a tiszti leánynevelde tanárnőiről szinte lehetetlen volt részletesebb életrajzi adatokat felkutatni, így a reprezentatív mintában csak férfi tanárok szerepelnek. A mellékelt életrajzok csak egy kis részét fedik le a teljes középiskolai tanárságnak, épp ezért általánosító végkövetkeztetések levonására nem vállalkozhatok, csupán néhány jellegzetes vonásra szeretném felhívni a figyelmet. 377 1. Az elmúlt évtized társadalomtörténeti-szociológiai kutatásainak egyik fő irányvonala az egyes iskolák, iskolatípusok diáksága szociális összetételének vizsgálata. A különféle típusú adatok közt fontos jellemző a tanulók születési helyének, esetleg illetőségének megállapítása, mert ezen adatokból következtetni lehet az iskola tágabb, illetve szűkebb vonzáskörzetére. Ugyanakkor az adott iskola tanárainak esetében a születési helyükre vonatkozó információ szinte jelentéktelen — úgy is mondhatnánk: „nem jellemző" — adat az életpályákvizsgálatakor. A Sopronban tanító középiskolai tanárok születési helyük szerint az egész Monarchiát reprezentálják. Sokan közülük Sopronban (bár egyáltalán nem jellemző a soproni származásúak túlsúlya), illetve a közeli városokban, falvakban születtek. 44. kép - Fászl István bencés tanár, ornitológus Soproni születésű volt Göhring Teofil, Hahnenkamp Rudolf, Häuser Károly, Petz Lipót, Wilfing József, itt születtek Laehne Frigyes fiai, vagy a híres soproni nyomdász, Romwalter Károly fia, Alfréd is. Pozsonyi volt például Bella Lajos, Odörfer Kristóf, kőszegi Fászl István, Gamauf Teofil, Kárpáti Sándor, Lauringer Ernő és a Wallner testvérek. De voltak, akik a környékbeli falvakból: Ágfalváról, Meggyesről, Feketevárosból, Pinkafőről származtak el. A távolabbi vidékeket Brassó, Nyíregyháza, Esztergom, Besztercebánya, Nagyszombat, Nagykőrös, Pápa képviseli a listán. A Magyarországon kívüli területekről érkezők általában a német nyelvterületről származnak: Bunker János Rajnárd Karintiából, Laehne Frigyes Poroszországból, Kolbenheyer Mór Sziléziából, Salamin Leó Svájcból, Galíciából Fialówski Lajos és Horváth Rezső. 2. Általánosan jellemző, hogy a tanárok közül sokan pedagóguscsaládból származtak, illetve testvéreik, fiaik is ezt a pályát választották. Különösen az evangélikus tanítóképzőt végzetteknél figyelhető meg, hogy apjuk maga is evangélikus tanító volt, mint például Kapi Gyula és Király József Pál esetében. Hahnenkamp Rudolf apja, Hahnenkamp József katolikus elemi iskolai tanító volt Sopronban, akit városszerte nagy tisztelet övezett a katolikus elemi
