Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

ban Kugler halála után Lauringer Ernő főreáliskolai igazgató vette át feladatkörét a múzeum élén.

372 A Soproni Zeneegyesület 1829-ben alakult Kurzweil Ferenc karnagy vezetésével, aki az 1850-es években a bencés gimnáziumban volt énektanár. A Zeneegyesület 1858-as újraindításában Wallner Ignác és testvére, Wallner János reáliskolai tanárok szereztek érdemeket.

373 Nagyon népszerű egyesületi forma volt a dalárda, általában férfikórusok, amelyek fontos tényezői voltak a soproni zenei életnek. Magyarország első önálló férfidalegylete volt az 1859-ben alapított Soproni Dalfüzér Egyesület, Altdörfer Keresztély elnöksége alatt.

374 A magyarul és németül egyaránt éneklő kórusból vált ki 1875-ben a Soproni Magyar Férfidalkör, amelynek alapító tagjai között találjuk Fialowski Lajos, Skoff Béla és Bella Lajos főreáliskolai tanárokat. Tagjai közé 1904-ben lépett be Thirring Gyula tanár és Laehne Vilmos intézetigazgató, 1906-ban Wéber Ferenc állami polgári iskolai tanár, 1907-ben Zwick Vilmos, Halmos Miksa és Szabad Ferenc Laehne-intézeti tanárok, 1910-ben Einzig Miklós főgimnáziumi tanár, 1911ben Koppányi Béla főgimnáziumi és Baka Jenő líceumi tanár, 1913-ban Gajdos József és Vizelyi Gábor Laehne-intézeti tanárok és Bereczky Loránd tornatanár, 1914-ben Kapi Gyula tanítóképezdei igazgató és Kránitz Gusztáv líceumi tanár.

375 Említésre méltó még a Concordia Soproni Férfidalegyesület, mely világi és templomi énekkarként is szerepelt. 1863-ban a helyi dalárdák szervezésében Sopronban tartották az első magyar dalosünnepélyt. A rendezvényen, amelynek emlékét a Daloshegyen emléktábla őrzi, magyar és osztrák kórusok vettek részt.

376 Az egyesületi életet minden vonatkozásában bemutatni szinte lehetetlenség, de a példák talán érzékeltetik a téma sokszínűségét. Az egyesületi tagság egyben része volt az tisztes polgári létnek. A városi polgárság elvárta, hogy magasabb pozíciókat betöltő tagjai a társasági életben is tevékenyen részt vegyenek, egyszerre akár több egyesületben is tegyenek a közért. A polgári középrétegek — a középiskolai tanárság mindenképpen ideértendő — életében az egyesületi tagság velejárója volt a rendezvényeken való aktív részvétel, ahova legtöbbször a családot is magukkal vitték, társadalmi eseménnyé emelvén ezzel az egyleti felolvasást, bált, kirándulást. A közvetlen környezetük, iskolájuk, városuk társadalmi életében való tevékeny részvételük mellett sok középiskolai tanárnak arra is jutott ideje és energiája, hogy figyelemmel kísér42. kép - Vlber Mátyás főreáliskolai tanár és neje je, sőt maga alakítsa a tudományos közélet folyamát. Az 1850 után megjelenő értesítőkben közölt tudományos értekezések némelyike országosan is megállta a helyét. Többségük számára természetes volt az önművelés, szakterületük eredményeinek nyomon követése, az érdeklődőbbek maguk is végeztek tudományos munkát, publikáltak országos folyóiratokban, vettek részt országos egyesületek munkájában. Kárpáti Károly főreáliskolai tanár például tagja volt a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek, az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek, a Philológiai Társaságnak, irodalmi cikkeket közölt, tankönyveket írt. Bella Lajos régészeti eredményeit magyar és külföldi szaklapokban közölte, Csöndes Ferenc intézettulajdonos gazdasági témájú cikkeket írt a Falusi Gazda és a Kertész Gazda című lapoknak. Fászl István bencés gimnáziumi tanár részt vett a Magyar Ornitológiai Központ munkájában, kiemelkedőt alkotva a Fertő-táj madárvilágának feltérképezésében. Hosszan sorolhatnánk