Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

eszköze lehet magának az egyháznak a hierarchiája a pápai udvartól a plébániákig, a papság által vezetett hitbuzgalmi mozgalom, valamint az egyház elveit hasznosító, vallási alapon szervezett világi egyesületek.

356 E katolikus szervezetek közé tartoztak az ifjúságot tömörítő hitbuzgalmi egyesületek is. A katolikus iskolákban megújult a legrégebbi katolikus ifjúsági szervezet, az Ifjúsági Mária Kongregáció. Az iskolai kongregációk heti összejöveteleiken mély vallásosságra és hazaszeretetre nevelték a diákokat, tagjaik havonta közös szentáldozáson, éves lelkigyakorlatokon vettek részt. A katolikus gimnáziumban a jezsuita időkben már volt Mária Kongregáció, 1640 és 1773 között. A bencések 1904. december 8-án 95 diák részvételével alakították meg a közösséget. A diákok vezetőtanár irányításával havonta tartották összejöveteleiket. Az 1906/07-es tanévtől a kongregáción belül külön csoportot képeztek az alsósok és külön csoportot a felsőbb évesek. Mindkettő külön tisztikart választott tagjaiból. Gyűléseiket kéthetente tartották. Különféle hitbuzgalmi művekből, vallásos témájú könyvekből saját könyvtárat hoztak létre. A Szűz Mária tiszteletére felállított egyesület legfőbb ünnepe december 8-a, a Szeplőtelen Fogantatás napja volt.

357 Az Isteni Megváltó Leányai Rend Mária Kongregációja 1869-ben alakult, célja: „a serdülő leánykákat az Isten Anyja köré egyesíteni, őket a boldogságos Szűz kiváló tiszteletére és erényeinek hű követésére buzdítani". A társulatot az intézet lelkésze vezette, ő döntött a felvételről, szervezte meg a havi gyűléseket és az istentiszteleteket. A társulati elöljáróság rangban második tagja a felügyelő nővér volt, aki az egylet napi ügyeit intézte. A Mária Kongregáción belül a növendékek csoportokat alkottak, melyeket egy-egy nővér vezetett, ők irányították az imagyakorlatokat. A társulat tagjai az ünnepélyeken megkülönböztető jelvényt — kék szalagra tűzött Mária-érmet — viseltek.

358 Az evangélikus iskolákban is működött hitbuzgalmi egylet, mint például az Evangélikus Tanítóképzőben a Kapi Gyula Ifjúsági Belmisszió Egyesület. „A belmisszió alatt értjük azt a munkát, amely a keresztyén egyházban és a társadalomban megy végbe azzal a céllal, hogy a hívőket a Krisztusba vetett hitükben növelje és a hitetleneket a Krisztushoz vezesse, a testi és lelki szükségben szenvedők nyomorát és fájdalmát enyhítse a szeretet hatalmával. A miszszió feladata ugyanis nem ér véget ott, ahol egy nép megtér, hanem tulajdonkép ott kezdődik. Munkája két nagy körre oszlik: az egyik a külső, a másik a belső hatás. Az előbbi munkának két ága van: evangelizálás és szeretetszolgálat, az utóbbi munka ismét két ágra oszlik: munkások szerzésére, azok előképzésére és szervező tevékenységére."

359 Vallásos ünnepeket tartottak, csoportos elmélkedéseket az összejövetelt követő vasárnapi istentisztelet evangéliumáról, vasárnaponként bibliaórákra jártak, különféle egyházi sajtótermékeket járattak. 3.3.2. A tanárok iskolán kívüli társadalmi tevékenysége, egyesületi munkája Sopronban, és részvételük országos szakmai és kulturális egyesületekben A középiskolai tanárok aktívan részt vettek saját iskoláik egyesületeinek munkájában: részben az ifjúsági egyesületek patronáló tanáraiként, részben a különféle segélyegyesületek tagjaiként. Nem elhanyagolható ezzel párhuzamosan az a tevékenység sem, amelyet magánszemélyként, érdeklődési körüknek megfelelően a különféle társadalmi egyesületekben fejtettek ki. Ahogy Kárpáti Károly fogalmazott a főreáliskola történetét feldolgozó 1896-os millenniumi kötetében, a tanárság „nemcsak az iskola falain belül hirdeti a tudomány igéit, hanem — extra muros — a közélet terén is fennen lobogtatván a tudomány és művelődés fáklyáját, lázas tevékenységet fejt ki a culturalis közintézményeink alapítása, fenntartása és felvirágzása érdekében".

360 A tanárok egyesületi tevékenységének színtere elsősorban a kulturális és sportegyesületek köre, bár megtaláljuk nevüket az önsegélyező és jótékonysági, valamint a hitéletet szervező egyletek taglistáin is. Néhány jelentős és népszerű soproni egyesület példáján keresztül szeretném bemutatni a középiskolai tanárság kulturális közéletben játszott szerepét. Beszédesek a különféle egyesületi tagnévsorok, a tanári nekrológok: a mai olvasót lenyűgözi az a hosszú lista, mely egy-egy személy életrajzában azon egyesületek felsorolásával áll össze, melynek az illető tagja volt. A Kaszinó Egyesületet 1843-ban alapították a lelkes soproni polgárok, a Széchenyi által létrehozott Nemzeti Kaszinó mintájára. Az 1848/49-es tagnévsorban feltűnt Müllner Mátyás líceumi tanár neve is.

361 1877-ben léptek be új tagokként Fialowszki Lajos reáliskolai tanár, Józsa Menyhért, Poszvék Sándor, Renner János, Haniffel Sándor tanárok, Laehne Frigyes intézetigazgató.

362 1880-ban akilépő tagokközött találjuk Poszvék Sándor, Ulber Mátyás, Rösch Frigyes, Gombocz Miklós, Reichenhaller Béla, Renner János,