Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

széles palettát képviseltek az asztalostól, ácstól kezdve az óráson keresztül a kelmefestőig. Az ipariskola szervezeti szabályzata értelmében „4 előkészítő, 3 első műszaki párhuzamos, 1 második műszaki és 1 harmadik műszaki, tehát összesen: 7 osztályból áll."

183 1892-ben kötötte meg a Kereskedelmi Minisztérium és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium azt a megállapodást, amely szabályozta az iparoktatás egész szervezetét és felügyeletét. E megállapodás szerint az iparoktatás terén iparostanonciskolák, felső nép- és polgári iskolákkal kapcsolatos ipari tanműhelyek, iparos segédeket továbbképző tanfolyamok, ipari szakiskolák és középipariskolák működtek.

184 A besorolás szerint a soproni iskola típusát tekintve iparostanonciskola. Az iskola 1908-ban átköltözött a Fövényverem utca 21. (ma 25.) számú házba. 1909-ben létrehozták a tanoncotthont. A női tanoncok nagy számára való tekintettel 1912-ben megnyílt a leány tanonciskola is. A törvényhatósági jogú város, mint fenntartó által 1912-ben újraválasztott felügyelő bizottság „kimondta, hogy az állam által a leánytanonciskola részére kiutalt 1000 korona felhasználásával ezen iskola 2 osztállyal szeptember 1-én megnyittassék".

185 Az iparostanonciskola a hagyományos iskolai oktatáson kívül az iparosok és munkások továbbképzésére különféle tanfolyamokat is szervezett. Az 1911/ 12-es tanévben az iskola kísérletet tett a különféle szakirányok szerinti oktatásra, egyfajta tanműhelyrendszer kialakítására. „Kísérletképpen gyakoroló iparos is alkalmaztatott, ki kellő paedagógiai ellenőrzés és irányítás mellett kielégítően végzi vállalt hivatását".

186 Az első világháborúban a tantestület sok tagját behívták katonának, az iskola épületét pedig kaszárnya céljára lefoglalta a katonaság. Alig ért véget a háború, a Tanácsköztársaság viharos hónapjai következtek, az iparostanoncok számára kedvező változásokat hozva. Az 1919. július 28-án kelt, kézzel írt éves jelentés szerint „Az új alakulás meghozta az iparostanuló ifjúság sóvárogva várt óhajtásainak teljesülését: a mesterek jobb bánásmódját, a munkaidő rendezését a köznapi és nappali iskolalátogatás kötelezettségét és hozni fogja az iskola és iparoktatás teljes átalakítását."

187 Az 1919/20-as tanévben valóban bevezették a teljes hétköznapi és nappali oktatást. Az 1914 óta kaszárnya és egyéb hadi célokra használt épületet végre teljes egészében visszakapta az iskola. A tantermeket 1918 októbere óta megosztva használták a délelőtti tanítási időben ott működő állami polgári leányiskolával.

188 3.2.3.2. A kereskedelmi szakoktatás kialakulása A kereskedelmi szakoktatás megszervezése — hasonlóan az ipari tanoncoktatáshoz — a polgáriasuló világ gyakorlati ismereteketkívánó igényeinekmegerősödéséhez kapcsolódik. Az első, kifejezetten kereskedelmi jellegű szaktanfolyamot, még az elemi iskolához kapcsolódva, Poszvék Keresztély szervezte meg az 1830as években, az Evangélikus Konvent által fenntartott egyéves tanfolyamként. A tantárgyak között — az elemi ismeretek elmélyítése mellett — számolás, szépírás, mérés, beszédgyakorlat is megtalálható volt.

189 1840-ben hozta meg az országgyűlés azt a törvényt (1840. évi XIV. tc), amely előírta, hogy a kereskedői pálya folytatásához rendes könyvvezetést kell végezni, ettől kezdve a kereskedőnek könyvelési ismeretekre is szüksége volt. A Soproni Kereskedelmi Testület Magyarországon elsőként állította fel Kereskedelmi Tanonciskoláját 1846-ban.

190 A háromévfolyamos iskolában a közismereti tárgyak mellett könyvvitelt, szépírást, levezést és áruismeretet oktattak. A főreáliskola és a hozzá kapcsolt iparostanonciskola sikerén felbuzdulva a Soproni Kereskedelmi Testület 1877ben újjászervezte alsófokú kereskedelmi szakiskoláját, és úgy határozott, hogy „az intézetet a főreáliskolához kapcsolja, igazgatójának vezetése alá helyezi és a tanítással a főreáliskola tanárait bízza meg."

191 A tanítás vasárnap délelőttönként, később szerda délután is folyt a főreáliskola helyiségeiben. A háromévfolyamos iskola az 1877/78-as tanévtől 1890-ig állt a főreáliskolai tanárok vezetése alatt, míg hozzá nem csatolták az állami kereskedelmi középiskolához. Az első magyarországi kereskedelmi középiskolát 1857-ben Pesten alapították. A kiegyezés után a fellendülő gazdasági élet magával hozta a modern polgári ipari és kereskedelmi szakképzés kialakításának igényét, a felsőkereskedelmi iskolák a dualizmus korában a polgári iskolák felső tagozatából fejlődtek ki. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1872-ben adta ki első, 323.385. sz. szabályzatát a kereskedelmi iskolák szervezetéről,

192 amelyet először 1884-ben, majd 1885-ben módosított. Kialakult a kereskedelmi iskolák rendszere: az alsófokú kereskedelmi iskolákat (melyeket 1893-tól kereskedelmi tanonciskoláknak neveztek) háromosztályú középkereskedelmi és felsőkereskedelmi iskolák követték a rangsorban. A középkereskedelmibe a középiskola vagy a polgári négy osztályát végzettek jelentkezhettek, akik a hároméves tanulmányi idő után záróvizsgát tettek.