Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

Keresők 1869 1880 1890 1900 1910 1920 7/a. táblázat Őstermelés (gazdapolgárok) 3939 1790 2799 2310 2226 2617 A keresők megoszlása Bányászat, kohászat 452 302 620 780 636 557 foglalkozási ágak szerint Ipar 2517 2800 3599 3831 4534 4483 Sopronban 1869—1920 Kereskedelem, hitel 548 874 884 1060 1121 1487 között" Közlekedés 131 408 6,'-; 794 874 Közszolgálat, szabad foglalkozások 621 770 1040 1284 1479 1925 Véderő kb. 1000 1078 2330 2850 2335 1942 Napszámosok, részletezés nélkül — 1705 642 472 318 336 Házi cselédek 1874 2077 2066 1935 1678 1356 Egyéb és ismeretlen foglalkozások 480 929 1128 1088 1384 1475 Összesen 11 562 12 325 15 516 16 242 16 460 17 052 Eltartottak 1869 1880 1890 1900 1910 1920 71b, táblázat Összesen 10 546 11975 14 027 17236 17 472 18 196 Az eltartottak megoszlása Sopronban 1869—1920 között'

6 (1893—1945), német nyelvűek: a Harmónia (később Öedenburger Lokal-Blatt ill. Oedenburger Bote) (1861 — 1881), a Morgenstern (1869), az Oedenburger Nachrichten (1869—1874), az Oedenburger Zeitung (1875—1944), az Oedenburger Post (1890—1893), az Oedenburger Rundschau (1895—1921), és az Oedenburger Volksblatt ( 1893—1918).

61 A német és magyar nyelvhasználat változásáról alkotott képünket az 1850-es évektől megjelenő iskolai értesítők is színesítik. Az 1860-as években még általánosan jellemző kétnyelvű értesítők az 1870-es évektől már magyarul jelentek meg Sopronban. Az oktatás előbb csak az állami fenntartású intézményekben, később már valamennyi középiskolában magyarul folyt, annak ellenére, hogy az értesítők statisztikái szerint a diákoknak legalább negyven-ötven százaléka magyarul és németül is értett még az 1880— 1890-es években, sőt tanáraik is képesek voltak mindkét nyelven tanítani. Később jelentősen megnövekedett a csak magyarul beszélő diákok számaránya. Végezetül álljon itt néhány mondat a nyelvi viszonyokról Dr. Thurner Mihály polgármester tollából, aki 1919. február 14-i dátummal fogalmazott emlékiratot Sopron magyarságának és németségének sorsáról: „Sopron a magyar és a német vidék határvonalán terül el. Soprontól délkeletre a szomszédos horvát Kópháza község mellett kezdődik a színmagyar vidék és a többi oldalról Sopront a németség veszi körül. [...] Sopron boldogulása csak úgy válik lehetővé, ha a magyarság és a németség egyformán érvényesülhet benne."

62 3.1.5. Kulturális fejlődés: irodalom, színház, képző- és zeneművészet, műpártolás, kulturális intézmények és egyesületek Sopron kulturális arculatát — különösen a 19. század elején — nagy mértékben befolyásolta Bécshez való közelsége és a nyelvi közösség. A felvilágosodás, a német klasszicizmus és romantika irodalma is Bécsen keresztül érkezett Sopronba. A külföldi eszmék megismerésének másik útja a soproni diákok — többségükben volt evangélikus licisták — egyetemjárása német egyetemeken. Ennek ellenpólusát képezte — ismét csak a líceumhoz köthetően — az itteni, irodalommal foglalkozó, érdeklődő ifjak levelezése a hazai felvilágosodás és nyelvújítás nagyjaival. A város kulturális életének formálásában már a 18. században élen jártak a nagy hírű gimnáziumok — különösen az evangélikus líceum — tanárai és az iskolából kilépő diákjai. Elég itt talán arra utalnunk, hogy a líceum tanítványaként indult útjára a már emlegetett Kis János püspök és az ő „felfedezettje" Berzsenyi Dániel. Ugyancsak itt tanított 1810 és 1813 között Rumy György, akinek tanítványa a jénai egyetemet járt Petz Lipót később a soproni evangélikus gyülekezet lelkészeként költészettel is foglalkozott, és görög klasszikusokat fordított németre.

63 Említést érdemel Dukai Takách Judit költőnő neve is, aki szintén kötődött a városhoz.

64 Meghatározó alakja Sopron irodalmának az 1848—1849-es szabadságharc érdekében szót emelő, német nyelven író evangélikus lelkész, Kolbenheyer Mór és jó barátja, a