Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

3. SOPRON KÖZÉPFOKÚ ÉS KÖZÉPSZINTŰ ISKOLAHÁLÓZATÁNAK KIÉPÜLÉSE

3. kép - A Déli pályaudvar épülete elsősorban a helyi háztartási szükségletek kielégítésére szolgál, a péntekin azonban az országos vásárokhoz hasonlóan igen élénk a gabona és az állatkínálat."

10 A kereskedelmi utak hálózata jól rekonstruálható a pénzügyminisztérium számára 1850 júniusában készített vármegyei jelentésből, amely az utak és hidak állapotát részletezi. E leírás szerint Sopron postaés kereskedelmi utakkal közvetlen kapcsolatban volt Pozsonnyal, Bécsújhellyel, Kőszeggel, Sárvárral, Pápával és Győrrel." Sopron gazdasági fejlődését hoszszú időn át jelentős mértékben befolyásolta Bécs és Pozsony közelsége. Bécs városa a Bécsújhely—Sopron—Szombathely—Körmend—Várasd kereskedelmi úton keresztül állt összeköttetésben Zágrábbal és Fiúméval, és a városból Pozsony felé is jó minőségű út vezetett Fehér egyházán és Feketevároson át a konkurens szabad királyi város, Ruszt kikerülésével.

12 Az állandó és szoros kapcsolat Béccsel és Pozsonnyal a kétféle nyelvi kultúra találkozásánál fekvő határváros, Sopron életére egyszerre volt pozitív és negatív hatással. A Habsburg-birodalom fővárosához és a magyar országgyűlések színhelyéhez való közelség előnyt biztosított a gyors információáramlás, a kedvező gazdasági és kulturális hatás szempontjából. Ugyanez a közelség azonban hátrányosnak nevezhető, amennyiben erősebb fennhatóságot, politikai befolyást és gazdasági konkurenciát jelentett. Óriási hatása volt a 19. század második felében a vasúthálózat kiépülésének, de ez végső soron nem a fejlődést — bár a kezdeti törekvésekben benne rejlett a lehetőség —, hanem a gazdasági hanyatlást hozta Sopron számára. 3.1.2. Politika- és gazdaságtörténeti kitekintés A 18. század végi Sopron még gazdag szabad királyi város volt, kereskedelmi központ, mely híres volt gabona-, marha- és sertéskereskedelméről, boráról. A regionális és országos piacként egyaránt számottevő várost nemcsak Bécs és a szomszédos osztrák tartományok kereskedői, hanem morvaországi, sziléziai, bajorországi, horvátországi kereskedők is felkeresték. Az 1828-as összeírásban a városok között kiemelkedő helyet foglalt el, tiszta piackörzete az országban a negyedik legnagyobb volt.

13 Virágzó kereskedelme mellett tőkés ipara is fejlődésnek indult, hamar megjelentek a gyáripar első csírái. 1814-ben Richard Bright angol utazó már tudósított a soproni posztósműhelyekről, az üveggyárról, a cukorgyárról és a hamuzsírfőzdéről.

14 Ugyancsak elősegítette az iparosodást Magyarország legnagyobb múltra visszatekintő, a város közelében fekvő brennbergi szénbányája. Ez a bánya 1836-ban 257 embert foglalkoztatott, és évi 150—180 ezer mázsa szenet termelt.

15