Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)

2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓRA

désköreiben.

73 Az első magyar tanárvizsgáló bizottságot 1862-ben hozták létre. 1870-ben szervezték meg a Középtanodai Tanárképzőt, amelynek keretein belül a tanárjelöltek gyakorlógimnáziumban szerezhették meg a szükséges gyakorlati tapasztalatot. Az 1868. évi népoktatási törvény intézkedett a tanítóképzés és az óvónőképzés megszervezésének konkrét feltételeiről. Ugyancsak ehhez a törvényhez kapcsolódva indult meg 1873-ban a polgári iskolai tanárok képzése is. Az 1883. évi törvény előírásai között a középiskolai tanári képesítés feltételei is szerepeltek. A jelölteknek állami tanárvizsgáló bizottság előtt kellett képesítővizsgát tenniük. A képesítés megszerzésének feltétele volt, hogy a tanárjelöltek előzőleg az egyetemen négy évig hallgassák szaktárgyuk anyagát, ill. a szükséges vizsgajegyeket megszerezzék, valamint egy éviggyakorló tanárként működjenek.

74 Ugyanakkor a bölcsészkarhoz kapcsolódó Középiskolai Tanárképző Intézetet a tanárjelölteknek egészen az 1924. évi középiskolai törvény életbelépéséig nem volt kötelező látogatniuk: ha valaki egyetemi tanulmányait követően eredményesen tette le a képesítővizsgát, bármely középiskolában taníthatott. A törvény a szerzetesrendek tagjainál és az autonóm felekezeti iskolák tanárainál nem tette kötelezővé az állami tanári képesítés megszerzését. A reáliskolai tanárokat kezdetben a műegyetemhez kapcsolódó önálló tanárképző intézet készítette fel, 1873-tól azonban az ő képzésük is a Tanárképző Intézet égisze alatt folyt. A különféle szakirányú iskolák számára csak az 1870-es évektől kezdve képeztek tanárokat. Az első kereskedelmi és ipari tanonciskolák, szakiskolák tanítói még az elemi és polgári iskolai tanítók közül kerültek ki, akik különféle szaktanfolyamokat (elsősorban rajztanfolyamot) végezve oktattak az alsófokú szakiskolákban. A középfokú kereskedelmi és ipari iskolák szaktanárai általában reáliskolai és gimnáziumi tanárok voltak, akik óraadóként tanítottak. A 19. század utolsó éveiben a műszaki és agrár-felsőoktatásban diplomát szerzett, vagy Kereskedelmi Akadémiát végzett szakoktatók száma is megnövekedett. A kereskedelmi szaktanárképzés 1897-ben indult meg, a kereskedelmi szakiskolák szervezetét és a szaktanári rendszert előíró 1895-ös kultuszminiszteri rendelet nyomán.

75