Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓRA
2. A minisztérium vezetése alatt álló iskolák. Ezek a törvényhatóságok, községek, társulatok és magánszemélyek, továbbá szerzetesrendek és az izraeliták által fenntartott középiskolák. Kötelesek voltak az állami tantervet követni, igazgatóikat, tanáraikat azonban a fenntartók választották. 3. A minisztérium felügyelete alá tartozó iskolák. Ezek az evangélikus, református, unitárius és ortodox középiskolák. Tanulmányi és fegyelmi ügyeiket maguk intézték, felettük a miniszter csak a legfőbb felügyeletet gyakorolta. 17 Az alsófokú iskoláknál a királyi tanfelügyelőkre, a középiskolák esetében pedig a tankerületi főigazgatókra ruházta át a törvény a miniszter hatáskörének egy részét. Az ország 12 tankerülete élén álló főigazgatók évente látogatták a felügyeletük alá tartozó oktatási intézményeket, ellenőrizték az oktató-nevelőmunkát és a felsőbb intézkedések betartását. 2.1.6. Az 1872. évi VIII. 18 és az 1884. évi XVII. 19 ún. ipartörvények Aziparostanoncoktanonciskolaiképzésikötelezettségéről már az 1872. évi, a céheket megszüntető ipartörvény is rendelkezett, az iskolarendszerű iparoktatás megteremtése azonban az 1884-es ipartörvényhez köthető. Az 1872-es törvény a teljes iparszabadság jegyében nem kötötte képesítéshez az iparűzést. Tanoncot minden önálló iparos tarthatott, így nem volt a megszűnő céhek helyén létrejövő ipartársulatoknak lehetőségük a szakmai oktatásba való erőteljesebb beavatkozásra. Csak 12 évüket betöltött gyerekeket lehetett tanoncnak felfogadni, akiknek a szakma tanulása mellett általános tankötelezettségüknek is eleget kellett tenniük. Az iskoláztatási kötelezettség az iparost terhelte: ha tanonca nem tudott írni, olvasni, számolni, köteles volt őt ismétlő, esti vagy vasárnapi, illetőleg ipariskolába járatni. A 14. évüket még be nem töltött tanoncok napi 10, a 14 éves kort elértek napi 12 órai munkára voltak kötelezhetők, az iskolában töltött időt is ideértve. 211 Az 1884. évi ipartörvény a külön miniszteri rendeletben meghatározott, képesítéshez kötődő iparoknál az iparengedély kiadását a kétévi tanoncviszony igazolásához kötötte. A tanoncszerződések megkötését az elsőfokú iparhatóság intézte. A városi iparos tanonciskolák kötelező felállításáról rendelkező törvény a tanoncoktatás új fejezetét nyitotta meg. A tanonciskolák felett a közvetlen felügyeletet a kerületi tanfelügyelő és az elsőfokú iparhatóság, az ipartestülettel együtt gyakorolta. A főfelügyelet a Vallás- és Közoktatási Minisztérium és az Iparügyi Minisztérium feladatkörébe tartozott. 21 2.2. AZ OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS A FELÜGYELET KÉRDÉSEI, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM VISZONYA A KÖZÉPISKOLÁK TEKINTETÉBEN 2.2.1. Az állami tanügyigazgatás szervezete Az alábbiakban az állami tanügyigazgatás szervezeti egységeit kívánom áttekinteni, azt a szakigazgatási szervezetet, amely az egyes iskolák működtetését irányította. Legfelsőbb szinten a Helytartótanács Tanügyi Osztálya majd 1848-tól, illetve 1867-től az ennek helyébe lépő Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium volt a tanügyigazgatás központi szerve. Középszinten több megyét átfogó, mai szóval élve regionális szervezet volt a tankerületi főigazgatóság, amely a kezdeti időkben nemcsak a középszintű, hanem az alsófokú iskolák közvetlen felügyeletét is ellátta. A középszintű iskolák működését és legfőképpen szakmai felügyeletét a városi közigazgatás szervezete ugyan közvetlenül nem befolyásolta, azonban épp a várossal való együttműködés egyik fóruma a városi iskolabizottság.amely mindenképpen érdemel néhány sornyi ismertetést. A tárgyalt korszakban — bár voltak rá törekvések — nem valósulhatott meg maradéktalanul az egységes, egy szervezetbe foglalt oktatásirányítás. Az újabb és újabb iskolatípusok megjelenésével felügyeletüket is állandóan szabályozni kellett. Főként a különféle szakiskolák létrehozásával kapott hangsúlyt a tanügyi felügyelet mellett a szakmai felügyelet is. így jöhettek létre olyan megoldások,amelyek egyszerre két minisztérium illetékességi körébe is utalták az adott tanintézetet. Ez a körülmény teszi szükségessé, hogy a szakiskolák felügyeletével külön részfejezet foglalkozzék. 2.2.1.1. Az egyházi iskolák helyzete Mielőtt azonban rátérek az állami tanügyigazgatás szerveinek részletes ismertetésére, röviden szót kell ejtenem egy olyan kérdéskörről, amely az adott korszakban végig meghatározó eleme volt az oktatásirányítás szervezeti kiépítésének. Az állam és az egyház viszonya, ezen belül az iskolaügyben való befolyásuk, illetve az állam térnyerése és az egyház visszaszorulása nagyon összetett és bonyolult témakör.
