Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
5. ADATTÁR
családnál volt házitanító. 1890-től tanítóként dolgozott a soproni evangélikus elemi iskolában, másodállásban pedig rajztanárként működött a tiszti leányneveidében. A rajz mellett kézügyességi gyakorlatokat, ún. slöjdöt is oktatott. Nagyjelentőségű néprajzi kutatómunkája, mellyel a Sopron környéki hienc folklórt dolgozta fel. Ő szervezte meg a Soproni Múzeum néprajzi osztályát, részt vállalta jelenlegi néprajzi gyűjtemény épületének berendezésében. 1914. november 13-án halt meg Sopronban. Irodalom: Aranykönyv 2000. 106.; Bunker 1997.; Friedrich 1986. 26.; Tompos 1979. 4. CSÖNDES FERENC (1835—1882) 1835-ben született, a maga alapította, nyilvánossági joggal bíró tan- és nevelőintézet tulajdonosa és igazgatója volt. Intézetében magyar nyelvet és szépírást tanított. Gazdasági cikkeket írt a Falusi Gazda (1865) és a Kertész-Gazda (1865-66) című lapoknak. 1871 -ben alapította a Sopron című lapot, melynek 1873-ig tulajdonosa és szerkesztője volt. Programértekezései intézetének év végi értesítőiben jelentek meg: Elveink és eredményeink (1875), A szülékhez (1879), A zártköri intézeti nevelés (1880). 1882. szeptember 6-án halt meg a Salzburg melletti Schwarzach St. Veit-ben, 49 éves korában. Irodalom: Németh I. 1996. b.; Sopron 1882.09.9. 2.; Szinnyei II. köt. 1893.436. 5. FÁSZL ISTVÁN (1838—1900) 1838. február 6-án Kőszegen született. A kőszegi bencés gimnáziumban végezte az első négy osztályt, Szombathelyen az ötödiket és hatodikat és Pannonhalmán az utolsó két osztályt. 1855-ben belépett a bencés rendbe. 1861-ben természetrajz-földrajz szakos tanári diplomát kapott, 1862-ben szentelték fel áldozó pappá. Az 1861/62-es tanévben kezdte tanári pályafutását a kőszegi bencés gimnáziumban. 1868-ban került át a soproni gimnáziumba, ahol 1896-ig tanított. Kiemelkedő munkát végzett Sopron és környéke élővilágának kutatásában, a gimnázium értesítőiben közölte tudományos eredményeit. A gimnázium állattani gyűjteményének legtöbb darabját maga preparálta. Részt vett a Magyar Ornitológiai Központ munkájában, együtt dolgozott Herman Ottóval. 1900. január 25-én Sopronban hunyt el. 1 rodalom: Értesítő katolikus gimnázium 1899/1900.69—70.; Aranykönyv 2002.44., Csaba 1981.; Scriptores 1881. 85.; Szinnyei III. köt. 1894. 203. 6. FIALOWSKI LAJOS (1846—1909) 1846. december 5-én született a galíciai Borszowban. 1852-ben családja Magyarországra költözött. Szombathelyen, Veszprémben, Kőszegen járt gimnáziumba, Szombathelyen érettségizett. 1864-től a bécsi egyetemen földrajzot, természetrajzot, nyelvészetet tanult. 1872-ben kezdett tanítani a főreáliskolában. 1877-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett, 1884-től a budapesti ötödik kerületi katolikus főgimnáziumban természetrajzot és földrajzot tanított. Soproni tartózkodása alatt tevékenyen részt vállalt a város társadalmi életében, tagja volt az Irodalmi és Művészeti Körnek és a Magyar Társaskörnek. Magyarul, németül és lengyelül beszélt, franciául, olaszul és angolul olvasott, és cigányul is értett. Behatóbban foglalkozott a természetrajz magyar műnyelvével, ezzel kapcsolatos cikkei a Magyar Nyelvőrben, az Egyetemes Philológiai Közlönyben, a Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyben és a Közoktatás CÍmŰ lapban jelentek meg. Irodalom: Kemény 1933. 595.; Szinnyei III. köt. 1894. 463—464.
