Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 19. században - Dissertationes Soproniensis 1. (Sopron, 2005)
4. ÖSSZEGZÉS
gium és egy gyakorló óvodával,kollégiummal is ellátott pedagógiai főiskola működik.) A belvárostól az Üjteleki előváros felé vezető egykori Hosszúsor, a mai Rákóczi Ferenc utca képét a mai napig uralja a hajdani tiszti leánynevelő hatalmas épülete. Már szinte a városon kívül, a Lövérek alján épült fel 1898-ban a katonai főreáliskola épületegyüttese, amely ma a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni karainak ad otthont. Tőle nem messze, az Erzsébet kert másik oldalán található az 1910-ben épített Siketnéma Intézet. A Bécsi elővárosban épült ki az 1870-es években a Laehne-intézet, a polgári leányiskolának is otthont adó iparostanonciskola, valamint 1906-ban a polgári fiúiskola. Az első világháborút követő években felértékelődött az iskolahálózat társadalmi-várospolitikai szerepe. A város történelmének nehéz esztendeiben polgármesteri posztot betöltő Thurner Mihály a város fejlődésének fontos tényezőiként tartotta számon az iskolákat. 1919. február 14-én kelt, Sopron magyarságának és németségének sorsáról szóló emlékiratában, (amellyel a városnak az 1919. évi VI. néptörvény 2. § alapján a megalakítandó német kormányzóságba való betagozását kívánta megakadályozni) így fogalmazott: „A német kormányzóságba való bekebelezés erősen apasztaná kereskedelmünk és iparunk legbőségesebb forrását: iskoláinkat. [...] Ha Sopron beleolvad a német kormányzóságba, magasabbfokú iskoláit kockáztatja. Különösennagy veszedelemben vannakazevangélikus intézetek, amelyeknek fenntartásáról ma legnagyobb részt a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület gondoskodik. Bármelyik iskola elvesztését vagy hanyatlását fájlalnunk kellene nemcsak a magyar közművelődés tetemes károsodása miatt, hanem azért is, mert az iskolák megszűnése vagy gyérebb látogatottsága visszahat városunk gazdasági életére, érzékenyen megkárosítja a lakosság magyar és német részét egyaránt." 30 A trianoni békekötést és az 192l-es soproni népszavazást követően a város és iskoláinak helyzete alapvetően megváltozott. Sopron vármegye elveszítette közigazgatási területének felét, a megyeszékhely Sopron gazdasági, társadalmi és kulturális vonzáskörzete jelentősen csökkent. A város immár valódi határvárosként új politikai-gazdasági feltételekhez volt kénytelen alkalmazkodni, új korszak köszöntött be iskoláinak életében is.
