Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Papp Sándor: Oszmán adatok Bethlen Gábor portai kapcsolataira a harmincéves háború elején
lapodásokat mindig újra meg kell erősítni. Borsos naplójában feljegyezte azokat a pontokat, amelyeket a lengyel követ a Portán egyeztetni akart a pasákkal a béke érdekében. Az első pontosan tükrözi a fenti diplomáciai eljárást: „Jött az követ azért, az miképpen az régi szokás volt, hogy új császárt adván az Isten az muzulmán nemzetnek, azt köszöntse s üdvözölje, és az régi eleinknek egymással való régen egybekötött frigyeket megerősítse.”51 52 Az ahdnáme szövegének tanulmányozása során válik világossá, hogy az ambivalens lengyel-erdélyi viszony ellenére az erdélyi diplomácia miért támogatta a kiegyezést. A békeszerződés korábbról átvett szövegét néhány ponttal kiegészítette a szultán, amelyben külön kiemelte, hogy a béke értelmében a lengyel király semmiféleképpen nem támogathatja a Bethlen ellen szervezkedőket, Homonnai Drugeth György erdélyi és Radu § erb an havasalföldi ambícióit.32 A lengyel király részese volt egy olyan tervnek, amely lehetőleg konfliktus nélkül kívánta elérni a Habsburg—katolikus térnyerést az oszmán hatalom észak-nyugati határvidékén. Már 1613-ban létezett egy titkos megállapodás a két hatalom között, amely egymás területén engedte a zsoldosok fogadását, melynek értelmében lisowc^ycy-nek nevezett lengyel lovasok részt vettek a későbbiekben is a Bethlen-ellenes hadakozásban.53 A lengyel—török határvidék nyugalma nem tartott sokáig. Radu Mihnea vajda — Miron Costin krónikás szerint — maga kérte szembetegsége miatt a leváltását a szultántól, hogy Konstantinápolyban gyógykezeltesse magát. A visszahívása után a más sokat emlegetett a nagy tehetségű Graziarli került a trónra 1619. február 4-én,54 55 amikor is a nagyvezír kaftánjának megcsókolása után bevonult ünnepélyesen a moldvai szerájba. ’’ Mindez annak ellenére Papp Sándor 51 Borsos T: Vásárhelytől i. m. 282. 52 Dariusy Kolod^iejczyk: Ottoman—Polish Diplomatic Relations (15th—18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents. Leiden—Boston—Köln, 2000. 367.; A békeszerződés kivonatát közölte a moldvai krónikás, Miron Costin is művében. Miron Costin-. Grausame Zeiten in der Moldau. Die Moldauische Chronik des Miron Costin (1593-1661). Hrsg.: Adolf Armbrusten (Rumänische Geschichtsschreiber 1.) Graz- Wien— Köln, 1980. 75. A régebbi szakirodalom úgy vélte, hogy a békét 1619-ben Stanislaus Zorawinsky és Jakob Sobiesky hozta létre. A nevük az 1621. október 9-én Hotin mellett létrejött új békeszerződéssel függ össze, amely II. Oszmán szultán moldvai- lengyel hadjárata eredményeképpen született. Lásd: Dammer-Purgstall, J.: Geschichte i. m. 505; Johann Wilhelm Zinkeisen-. Geschichte des Osmanischen Reiches in Europa. Bd. 3. Gotha, 1855. 735. 53 Kolod^ie/c^yk, D.-. Ottoman—Polish i. m. 129. 54 Graziam kinevezésének pontos idejét Borsos Tamás hagyományozta ránk, a román történeti kronológia 1619 februárja utánra teszi a kinevezését: Chronological History of Romania. Ed.: C. Constantin Giurescu. Bucharest, 1974. 454. 55 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 226. 74
