Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Papp Sándor: Oszmán adatok Bethlen Gábor portai kapcsolataira a harmincéves háború elején
cipiálnák” — mondta.44 Látván azonban a Soproni Levéltár Starzer hagyatékából, hogy a Habsburg állandó követe kölcsönökkel támogatta Graziami,45 a fentieket egyszerűen elterelő híresztelésnek kell tartanunk. A források alapján az a lehetőség tűnik a legvalószínűbbnek, hogy sem a Habsburg oldalon, sem a Portán nem volt egységes, minden szereplőre egyaránt kötelező politikai terv. Különböző rövidtávú célok elérése érdekében létrejövő érdekcsoportok működését tapinthatjuk ki. Bethlen Gábor is a fentieknek megfelelően politizált. Nem tűnik lehetetlennek, hogy úgy szövögette a diplomácia szálait, hogy egy-egy ügy véghezvitelében következetesen őszintének mutatkozott, miközben egy azzal ellentétes cél megvalósítását is előkészítette. Moldva és Havasalföld irányában az erdélyi diplomácia is nagy érdeklődést mutatott. Sikerült elérni Gavril Movila megerősíttetését Havasalföldön, s ezzel a fejedelem áthúzta a Habsburg-fél számításait. Ugyanakkor Moldvába Markó vajdát (Marco Cercel) kívánta beültetni. Ezzel szintén szemben állt Bécs, illetve Prága érdekeivel.46 Jenő kapcsán azonban teljes mértékben a Habsburgokra támaszkodott, s a felelősséget is rájuk próbálta hárítani, azt állítva, hogy a magyar király azonnal megtámadná, ha erővel adná át a várat a törököknek. A Habsburg diplomácia ebben a tekintetben teljesen együtt is működött a fejedelmi politikával, mintegy igazolta az erdélyi követet, miszerint a fejedelem Jenő miatt Habsburg nyomás alatt áll. Jenő kérdése az ügy töréspróbája volt. Az erdélyi fejedelem nem volt hajlandó olyan módon bevenni és átadni, mint 1616-ban Lippát. A török követelést a Habsburgok várható katonai fellépésére hivatkozva odázta el. A Portán oszmán katonai segítséget kért a vár elfoglalására, tudván, hogy ha ezt megadják, akkor ez a lépés mozgásba hozza a Habsburg Birodalom haderejét is. Ennek érdekében biztosította be magát a nagyszombati megállapodással, amely segítséget helyezett kilátásba, ha Erdélyt török támadás éri. Ugyanakkor tudta, hogy mindkét hatalom a béke fennmaradására törekszik, tehát a fenti diplomáciai csavar arra volt jó, hogy a két hatalmat egymás ellen kijátszva elkerülje Jenő tényleges átadását. Borsos Tamás, aki a Portán a pasák állandó követelésének kereszttüzében élt, félelmében maga is könyörgött urának, hogy ne feszítse túl a húrt.47 Túl közel volt a rivalizáló hatalmi központok egyikéhez, hogy elég rálátása legyen a nagy folyamatokra. Erdélyből Bethlen — megfelelő távolságból szemlélve — pontosabban mérte fel a helyzetet, s neki is lett igaza, el tudta kerülni a bajt. Papp Sándor 44 Borsos T.: Vásárhelytől i. m. 190. 45 Lásd a 28. jegyzetet. 46 Borsos T.: Vásárhelytől i. m.183. 47 Borsos T.\ Vásárhelytől i. m. 225. 72
