Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Az uralkodó és a rendek - Papp Sándor: Oszmán adatok Bethlen Gábor portai kapcsolataira a harmincéves háború elején

magyar korona jogát Erdély felett.34 35 Az így létrejött első nagyszombati egyezség II. Mátyás és Bethlen Gábor között (1615. május 6.) csak részben mentesítette a fejedelmet az ellene irányuló Habsburg támadásoktól, hiszen a megállapodás ellenére tovább folyt az egyik trónkövetelő, Homonnai Drugeth György támogatása, aki egy évvel később, 1616-ban fegyveresen is lépéseket tett Erdély megszerzésére. '1

Bethlen számára az első nagyszombati megállapodás azt a biztosítékot nyújtotta, hogy miközben a Porta folyamatosan követelte Lippa és Jenő végvárak visszaadását, ennek az elhárításában számíthatott a konstantinápolyi Habsburg állandó követség segítségére, ami világosan kiderül követe, Borsos Tamás naplójából.36 Ez az érdekazonosság azonnal felbomlott, amikor a fejedelem nyíltan megindította a csapatait a magyar király ellen, hogy ezzel a lépéssel segítséget nyújtson a cseh felkelésnek.

A fejedelem nem rejtette véka alá, hogy a cseh rebellisekkel kapcsolatban áll, sőt az információkat is kiszivárogtatott. Rendszeresen levelezett és tárgyalt Dóczy Andrással, a Szatmárban állomásozó főkapitánnyal, és beszámolt neki a csehekkel és törökökkel kapcsolatos hírekről, s ezzel megpróbálta az éberségét elaltatni.37

A kétarcú diplomáciai manőver az oszmán fővárosban is tovább folyt. A követének, Mikó Ferencnek át kellett adni a fejedelemtől jövő megbízólevelet mind a császári főkövetnek, mind az állandó követnek, Starzernek.38 Ludwig von Molardt a követi tevékenységét lezáró jelentésében (Finalrelation)

Oszmán adatok Bethlen Gáborportai kapcsolataira

34 Obomi Terébe Bethlen Gábor és a nagyszombati szerződés (1615). Századok 145. (2011) 4. sz. 877—914.; C^iráki, Zsuzsanna. Brassó és az erdélyi szászok szerepe Bethlen Gábor fejedelem trónfoglalásában (1611—1613). Századok 145. (2011) 4. sz. 847—876.; Khlesl bíboros Erdélyre vonatkozó véleményére vonatkozóan jelentős mennyiségű írásbeli felterjesztést készített, melyek közül egy válogatás nemrégiben jelent meg: C^iráki Zsuzsanna-. Szemelvények Melchior Khlesl és a bécsi Titkos Tanács 1611 és 1613 között keletkezett, erdélyi vonatkozású írásos véleményeiből. Levéltári Közlemények 83. (2012) 319—369.

35 J. Ujváry Zsuzsanna-. Utolsó veszedelmünknek eltávoztatásáért (Adalék Lippa 1616-os átadásának történetéhez). Ráday Gyűjtemény Évkönyve 10. Szerk.: Petrőczi Éva. Bp., 2002. 197-206.

36 Borsos T: Vásárhelytől i. m. 225.

37 ÖStA HHStA Ungarische Akten (Hungarica), Allgemeine Akten (UA AA) Kart. 169. Konv. C (1619) föl. 24—25. Szatmár, 1619. jan. 24. 1619. Dóczy István II. Ferdinándnak.

38 ÖStA HHStA Turcica 108. Konv. 1. föl. 108—109. Székelyvásárhely, 1619. 06. 21. Bethlen Gábor levele Ludwig von Molardt Habsburg főkövetnek. Kiadása a budapesti Egyetemi Könyvtár kéziratából: Pray, G — Miller, J. F.: Gabrielis Bethlehenii. i. m. 40—41.; MNL GyMSM SL XIV. 69. Michael Starzer irathagyatéka. Székelyvásárhely, 1619. jún. 21. Bethlen Gábor levele Michael Starzerhez, eredeti, „cum talem nunc ad Portám Ottomani- cam legatum, praesentium exhibitorem Generosium Franciscum Miko de Hydwegh Auláé nostrae Vice Magistrum expediverimus.”

69