Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Az uralkodó és a rendek - Pálffy Géza: Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben. Az 1622. évi koronázódiéta Sopronban
hatáskörét (17. te.), sőt újra kimondták a Magyar és az Udvari Kamara egymás mellé rendeltségét (18. te.).68 Ez utóbbi viszont 1608-hoz hasonlóan ekkor is csupán politikai törekvés és propagandisztikus igény lehetett. Ugyanez volt igaz a végvidéki főkapitányoknak a Haditanács helyett a nádor katonai hatásköre alá helyezésére irányuló rendi törekvésre.69 A gyakorlatban ugyanis mindezek megvalósítása kivitelezhetetlen volt, hiszen a monarchia és a királyság közel egy évszázada fennálló had- és pénzügyigazgatásának gyökeres átszervezését igényelte volna. Egy elfelejtett kiegyezés: az /622. évi koronázódiéta Sopronban Idát almi átrendeződés Magyarországon 1622. augusztus elején A Magyar Királyság új rendi politikai-katonai kormányzata — a diéta lezárásával, mondhatnánk annak megkoronázásaként — végül pusztán néhány nap alatt, 1622. augusztus 4. és 7. között állt fel Sopronban. Ekkor a magyar főméltóságok több mint felébe, a rendek által irányított kerületi főkapitányságok élére pedig mindenütt új személy lépett.70 Ez még a teljes 16—17. század vonatkozásában is csaknem rendkívüli fordulatnak számított! így a soproni diéta valóban új együttműködés kezdetét jelentette az udvar és a rendek között. Ám mindez ebben az esetben is azon vezérelvnek megfelelően történt, hogy Magyarország nehezen létrehozott békéje és Bethlennel szembeni esetleges jövőbeli védelme, valamint a fejedelem által részben bírt Felső-Magyar- ország pacifikációja minél inkább garantálva legyen. A nádorválasztásban a protestánsok szerencséjére alulmaradó „katolikus üstökös”, Esterházy Miklós egyszerre lett a magyar rendek egyik legfőbb világi és katonai vezetője: az elhunyt Homonnai Drugeth György helyére — többek között az egyházi elit (pl. Dallos Miklós váci püspök) támogatásával71 — az uralkodó országbíróvá, azaz a világi elit második emberévé nevezte ki 68 Az említés sorrendjében: CJH 1608—1657. 196—197., 192—195. 69 Franki V.\ Pázmány Péter i. m. II. köt. 20—24. és Angyal D.: Magyarország története i. m. 343-344. 70 Az országos főméltóságokra és főkapitányokra vonatkozó adatok az alábbiakban a következő munkákból származnak: Fallenbüchl Zoltán-. Magyarország főméltóságai 1526—1848. Bp., 1988. és Páljjy G.: Kerületi és végvidéki főkapitányok i. m. 269—286. 71 Dallos Miklós győri püspöknek politikai és diplomatiai iratai. (1618—1626.) Közrebocs.: Franki [Fraknói] Vilmos—Ráth Károly. Esztergom, 1867. 93. Nr. XII., ill. pályájára újabban Kádár Zsófia-. Dallos Miklós győri püspök életútja és végrendelete (1630). In: Archivario- rum historicorumque magistra. Történeti tanulmányok Bak Borbála tanárnő 70. születésnapjára. Szerk.: Kádár Zsófia—Lakatos Bálint—Zarnóczki Áron. Bp., 2013. (A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai 13.) 293—328. 37
