Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - G. Etényi Nóra: Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-Római Birodalom nyilvánossága előtt
július 1-jei pozsonyi koronázásáról készült metszettel illusztrált röplap108 is a Szent Márton székesegyház szakrális helyszínét állította a középpontba a magyar korona birtoklásának a jelentőségét érzékeltetve a cseh felkelés kirobbanását követően. Egy 1626-ban megjelent nyomtatott hírlevél109 elsősorban a látványosságokat emelte ki a koronázás kapcsán, így ebből némiképpen a város ország- gyűlés alatti életére is fény derült. Kitértek arra, hogy az országgyűlés megnyitásakor a magyar király érkezését egy hordó különlegesen finom borral köszöntötte a városi tanács. A koronázás alatt díszlövéseket adtak le, trombitások és dobosok játszottak,110 és megszólaltak a harangok. A Szent Mihály templom tornyán zászlókat lengettek. December 8-án, a királyi koronázás napján esős, hideg napok után szép és kedvező volt az idő. Amint a koronázásról kijöttek a templomból, arany és ezüst érméket szórtak szét a nép között, majd egy szép bankettel ért véget a nap. A koronázási lakomáról keveset írtak,111 112 a nyomtatványból is csak az derült ki, hogy szép ünnepélyeket rendeztek. A röplapon viszont ismertették a bankett ülésrendjét, ahol a három jelenlévő nagykövet, a pápai nuncius, a spanyol ambassador és a firenzei követ mellett az esztergomi érsek és a nádor foglalt helyet. A fogadás nagyon vidám és ünnepélyes volt, amit szépséges tánc követett, majd ismét az asztalokhoz tértek vissza. Az utolsó mozzanatokról is beszámoltak a nyomtatványokban. Megírták azt is, hogy miként vitték vissza Sopronból Pozsonyba a koronát. A december 20-i hetilapban a korona Pozsonyba tartó útjáról számoltak be. A királyi család Bécsbe való visszatérését is nyomon követték, és arról is tudósítottak, hogy a koronázásra Sopronba rendelt katonaságot ismét Morvaországba küldték vissza.11“ A császári és királyi udvar ceremóniái az 1625. évi országgyűlés idején is kiemelten fontos hírnek számítottak. A bécsi hetilapok július 12-én megírták, hogy a császár születésnapjára 9-én az udvarban a lovagok díszes felvonulást G. Etényi Nóra 108 „Eygentlicher Abriss und Bericht, der jezigen Ungerischen Krönung, Dess Durchleuchti- gisten, Hochgebornen Fürsten unnd Herrn, Herrn Ferdinandi I. Gekrönten König in Böheimb uund Ungarn, Erzherzogen zu Oesterreich. So beschehen zu Pressburg in S. Martin Kirchen den 1. July Anno 1618. Auffs kürzest in Reynweiss, unnd Maenniglich für die Augen gestellte.” Kunstsammlung Vestung Coburg. A 17. századi német nyelvű kiadványok legnagyobb gyűjteménye, a VD17 (Das Verzeichnis der im deutschen Sprachraum erschienenen Drucke des 17. Jahrhunderts) sem tartja számon. 109 OSZK App. H.812. 110 A nyomtatványokból nem derült ki, hogy az udvari muzsikusok mellett milyen szerepet kaptak a városi zenészek az ünnepségek idején, annak ellenére, hogy a városnak gazdag zenei élete volt. Vö.: Bárdos Kornél: Sopron zenéje a 16—18. században. Bp., 1984. passim. 111 Bartoniek Emma: A Magyar koronázások i. m. 148. 112 BPFI Ordentliche Zeittungen Z 15/1625/N8/1. 284
