Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)

Diplomácia-kommunikáció - G. Etényi Nóra: Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-Római Birodalom nyilvánossága előtt

kapuit Bethlen Gábor hadainak.34 A nikolsburgi béketárgyalások azonban alapvetően új helyzetet teremtettek Sopron környékén, hiszen a királyságon belül új, meghatározó politikai tényezőként Esterházy Miklós jelent meg hatalmas és kulcsfontosságú területek birtokosaként. Az uralkodó nagy karriert befutó pártfogoltja kitartásáért, és a béke értelmében Bethlennek átadott Munkácsért cserében, Kismartont és Fraknót adta Esterházy Miklósnak, aki 1626-ban Sopron vármegye főispánja is lett, s hosszútávon meghatározó szerepet biztosított az Esterházy-családnak a térségben.35

A. soproni országgyűlések a Német-római Birodalom nyilvánossága előtt

Sopron növekvőpolitikaijelentősége a 17. s^á^ad elsőfelében

„A város szép, népes és ellenséges támadással szemben eléggé jól védett. Gyakran ülésezik itt a magyar országgyűlés, jóllehet túlságosan is szűk hozzá.” — írta 1646-ban Martin Zeiler Sopronról a Magyar Királyság történetét és földrajzát bemutató a 17. században sok kiadást megélt művében.36 A városleírásnál kiemelt szerepet kapott, hogy Sopron országgyűléseknek is többször otthont adott. Az országgyűlések alatt nemcsak a külföldi diplomaták fordítottak külön figyelmet a Magyar Királyságra, hanem ezzel párhuzamosan a korabeli hazai és nemzetközi nyilvánosság számára is sokféle tudósítás jelent meg a diéta fontos eseményeiről. A magyar országgyűléseknek nemzetközi jelentőségük is volt. A birodalmi gyűlések mellett az osztrák örökös tartományok, Csehország és Morvaország rendi gyűléseiről is rendszeresen adtak ki német nyelvű nyomtatványokat. Legnagyobb érdeklődésre az országgyűlések politikai jelentőségű reprezentatív eseményei, a király- és királyné-koronázások tarthattak számot. Ezek népszerűsítéséről a megkoronázott uralkodó propagandája gondoskodott röplapok és részletes külön beszámolók kinyomtatásával. A 17. század elején azonban a korabeli sajtópiacon megjelentek a nyomtatott hetilapok is, melyek már lehetővé tették, hogy egy-egy eseményről ne csak időszakos alkalmi kiadványok tudósítsanak, hanem a hírek egy folyamatos és rendszeres információáramlásba kapcsolódva kerüljenek napvilágra. Az 1609-től egyre több helyen kiadott hetilapok rendszeresen, aktuális információkkal, univerzális igénnyel és nagy publici34 Svende Katalin'. Sopron város sérelmei az 1619—20-as országgyűlésen. Soproni Szemle 45. (1991) 242-248.

35 Hiller István-. Politikai környezetváltozás és alkalmazkodó képesség. Eörsy Zsigmond különös aüspánsága Sopron vármegyében Soproni Szemle 54. (2000) 5—18.

36 Martin Zeiler. A magyar királyság leírása. Ford.: Glósz József. Szerk.: Kollega Tarsoly István. Az eredeti szöveggel egybevetette és az utószót írta: G. Etényi Nóra. Szekszárd, 1997. 119.

267