Egy új együttműködés kezdete; Az 1622. évi soproni koronázó országgyűlés - Annales Archivi Soproniensis 1. (Sopron-Budapest, 2014)
Diplomácia-kommunikáció - G. Etényi Nóra: Az 1622. és az 1625. évi soproni országgyűlések a Német-Római Birodalom nyilvánossága előtt
jogok kérdését. Egy 1620-ban közzétett röplap17 Bethlen Gábort a magyar rendek körében, a megszemélyesített Religio védelmezőjeként mutatta be az erdélyi fejedelem magyarországi hadjáratának legitimitását megteremtve.18 A metszet és a fiktív párbeszéd nem teszi egyértelművé, hogy a kiadvány a Bethlen által 1619. november 11-ére összehívott, és február 18-án zárult pozsonyi vagy - ami valószínűbb — az 1620. május 31. és augusztus 29. közötti besztercebányai országgyűléshez kapcsolódóan fogalmazta meg a fejedelem és a királyságbeli rendek egységét,19 valamint a szabad vallásgyakorlathoz való jogot.20 Bethlen Gábor által meghirdetett országgyűlésekről több német nyelvű nyomtatott reláció számolt be. Színvonalát tekintve kiemelkedő 1620 tavaszán Regensburgban kiadott nyolcoldalas nyomtatvány, amely több jelentést összegezve tudósított arról, hogy a 40-60000 főnyi seregével a Magyar Királyság jó részét és a magyar koronát is birtokló Bethlen Gábort magyar királlyá választottak közfelkiáltással a magyar rendek.21 Bethlen diplomáciai kapcsolatrendszerét is bemutatták, arra is kitérve, hogy Pfalzi Frigyes megváG. Etényi Nóra 17 „Wahre Contrafactur und Abbildung, dess Durchleuchtigsen Hochgebornen Fürsten und Herren, Herrn Bethlen Gábor, Fürsten in Siebenbürgen Sambt einem Gespräch zwischen demselben und der Religion sambt dero zugethanen geimenen Landständen gegenwertiges Kriegswesen betreffend. Gedruckt im Jahr als man zehlt 1620” VD 17 7:720403Y. Paas, J. R.: The German Political i. m. 98.; Varsányi K.: Bethlen Gábor i. m. 166—167. 18 A Religiot megszemélyesítő nőalak más korabeli magyar vonatkozású nyomtatványban is megjelent. Kees Tes^els^ky: Az igaz Vallás portréja, avagy Szenczi Molnár Albert 1606-os kiadású, eddig ismereden röpirata európai szellemi háttérrel. Magyar Könyvszemle 128. (2012.) 1. sz. 1—20.; Fazekas Sándor—Juhás% Levente: Ezerszínű kaméleon (A Sebes agynak késő sisak forrásai). Irodalomtörténeti Közlemények 108. (2004) 269—291.; A harmincéves háború verses arcképcsarnoka. A Sebes agynak késő sisak és latin forrásai. S. a. r.: Fazekas Sándor—Juhász Levente. Szeged, 2010. 156—158. 19 Összességében reális a Bethlen-párti röplap által nyújtott politikai értékelés, még akkor is, ha Esterházy Miklós ekkor még királyi udvarmesterként három alternatívát jelzett a magyar rendek politikában. A legnépesebbnek a Bethlen-párti csoportosulást tartotta, de emellett jelentősnek tűnt számára a kényszerből Bethlen mellé állók száma, legkisebbnek jelezte a végig aulikus magatartást tanúsító rendek körét. S^alay Fás^ló-Salamon Ferenc. Ga- lántai Gróf Esterházy Miklós Magyarország nádora I—III. köt. Pest, 1863—1870. 66—69. és Páljjy G.: A Bethlen-kutatás egy alig vizsgált i. m. 141—148. 20 Demkó Kálmán: Az 1619—20. pozsonyi országgyűlés történetéhez. Századok 15. (1881) 431—443.; Demkó Kámán: A nyugati cseh conföderáció és a besztercebányai országgyűlés 1620-ban. Századok 20. (1886)105-109. 21 „Zehenerley unterschiedliche Relationes und Beschreibung. Regensburg bey Matthias Müller anno 1620.“ Herzog August Bibliothek, Wolfenbüttel (= HAB) 58.4. Pol. 264